Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: Jegyzetek a cseh-szlovák -magyar szellemi együttműködésről

tűnik, nehezen robbantható fel még ma is, előítéletet szőtt az irodalomtörténet és esztétika táborában az egész új magyar irodalom lényegéről.

3 A szlovák értelmiség zömét töretlen magyar nyelvi tudása közvetlen részesévé tette a magyar szépirodalom folytonosságának. A szlovák író azonban poétikai és stilisztikai tudását mindig és szívesen próbálta ki a hozzá oly közel álló magyar irodalmi művek átültetésén. A háború előtt jelennek meg az igényesebb szlovák fordítások, s feltűnnek azok az eredeti alkotások is, amelyek a magyar líra és novella természetes visszhangját verik vissza. A magyar irodalom, néhány régebbi szórványos fordítástól eltekintve, a fordulatot követő évekig nem rendelkezik számbajövő cseh és szlovák irodalmi ismerettel. A bibliográfiai kutatás e téren igen fontos felderítő és összekötő munkát állíthatna elő. Mert mindabból, ami elszigetelten és csupán az irodalmi közvélemény perifériáján futva végig lobbant el, egyesekben mégis megörökítette a cseh és szlovák népről való felfogást, és így közvetve hozzájárult annak a világképnek a kialakulásához, ami a magyarságra nézve e században oly meghatározó volt. Az 1918-as politikai fordulat gyökerestül új helyzetet teremtett. A tájékozatlan és épp legközelebbi szomszédaival nem törődő magyar értelmiség kezdi megismerni a szlávság társadalmi, politikai, gazdasági és szellemi területeit és erejét. Ez a megismerés most már természetszerű kötelességből fakad, bár a nagy politikai lecke, amit az ország vezető társadalmi rétegei súlyos történeti mulasztásaikért kaptak, elsősorban politikai irányú érdeklődést váltott ki a magyarokból. A cseheket is, ugyancsak hasonló okokból, elsősorban olyan szellemi jelenségek érdeklik, amelyek irodalmi, művészeti formában valamiképpen a magyarság politikai arculatát is megmutatják nekik. A politikai szemszögnek ez a túltengése általában bénítólag hatott és hat ma is még az egész kiválóan szellemi együttműködésre. El kellett jönnie annak a magyar generációnak, amely már az új körülmények közt nőtt fel s tárgyilagosabban tudott ítélni a dolgok felett. Ez az új nemzedék volt az, amelyik elsőnek iktatta programjába a kulturális együttműködést a politika teljes kizárásával. S amit a fordulat utáni esztendőkben a Pozsonyban megjelenő és emigránsok szerkesztette Tűz című irodalmi folyóirat vetett fel: a konkrét 3 A. Novák a J. Novák: Dějiny literatury české. Doba nej novší. 419