Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Sas Andor: Comenius és a Rákócziak

jelentősége Lutheréhez és Kálvinéhoz hasonló. A csehtestvérek naponként olvasták a Bibliát s innen származik ez az elnevezésük: písmáci („bibliás emberek"). Az Unitas egyházi szervezete teljesen demokratikus volt. Minden egyházi hivatalt választás útján töltöttek be. A presbiterek arra ügyeltek, keresztény módon élnek-e a testvérek, az elemosinariusok gondozták a betegeket és a szegényeket, az aedilisekre hárult az egyház anyagi vonatkozású ügyeinek intézése. Az egyházi adminisztrációban szerepeltek: 1. a lelkészek, 2. a lelkészi funkciók végzésében segédkező, szükség esetén a lelkészeket helyettesítő diakónusok, 3. a lelkészi hivatalra készülő akoiiták. A lelkészek választottak maguk közül szeniorokat vagy püspököket, s ezek közül az első volt a praeses. A reformáció után a testvérek irénikus (hitbékítő) álláspontra helyezkedtek. Egyébként egyházi szervezetüknél fogva és vallási tanaik alapján általában a kálvinizmus felé orientálódnak. Ezt teszi id. 2erotín Károly (szül. 1564), az Unitas egyik legkitűnőbb tagja, aki a francia hugenották és a testvérek között próbált 1591-ben kapcsolatot teremteni. A 30 éves háború alatt Szlovenszkón megtelepedő morva testvérek is a helvét hitvalláshoz csatlakoztak. Az Unitasnak bőven volt üldöztetésben része, azonban II. Miksa (1564—1576) és II. Rudolf (1576—1611) idején, amikor békén hagyják, szépen fejlődik. A fehérhegyi csata után a testvérek szerteszóródnak, először a hazában bujdokolnak, majd kivándorolnak, s Poroszországban, Sziléziában, Lengyelországban és Magyarországon telepednek meg nagyobb csoportjaik. Fontos központja a testvéreknek a lengyelországi Lesno,

1 ahol iskoláik működnek, s ott tartják a szétszóródottak összességét érintő kérdésekben generális szinódusaikat. Comenius 1628-ban megy emigrációba, s 42 évet tölt idegenben,

2 1 A régi Nagy-Lengyelországban, közel a sziléziai határhoz, Poznan és Breslau. között félúton fekszik e kis város. 1793-tól 1918-ig Poroszországhoz tartozott, német neve Lissa. 2 1628-tól 1640-ig Lissában élt, 1641-ben Angliát, 1642-ben Svédországot keresi fel, 1642 és 1648 között a Keleti-tenger partján Elbingben tartózkodik, 1648 és 1650 között újra Lissában, 1650-től 1654-ig Sárospatakon, 1654-től 1655-ig Lissában harmadszor, élete utolsó 14 évét Amszterdamban éli le. 394