Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Lőrincz Gyula: A szlovenszkói magyar képzőműszet térsadalmi háttere

LŐRINCZ GYULA A szlovenszkói magyar képzőművészet társadalmi háttere Nem ismerek ma művészeti ágat, amely elszigeteltebb, árvább, kitaszítottabb, magába szakadtabb volna, mint a szlovenszkói magyar képzőművészet. 1930-ban a Prágai Magyar Hírlap foglalkozott vele utoljára, egy meglehetősen szűk ankét keretében, megoldások, ered­mények lehetőségének fölvetése nélkül, de mégis a kultúrlelkiismeret becsületes vagy helyesebben köteles hangján. Azóta a szlovenszkói magyar képzőművészet a művész legszűkebb magánügye lett. Elszi­getelten vegetál. Saját akaratán kívül emigrált a váddal épült elefántcsonttoronyba. Az a magyar középosztály, amelynek első kötelessége volna ezt a hajótörött, jégtáblára szorult művészetet megmenteni, lelkiismeret­furdalás nélkül, a közömbösség legkíméletlenebb formájában fordul el tőle. Tájékozatlansága, de egyben parvenü gőgje a Pestről impor­tált giccs, a kiselejtezett salak, az általános magyar művészet elleni merényletek mecénásává teszi. Számos esetet ismerek, mikor ügynö­kök kihasználták a szlovenszkói magyar középosztály műveletlensé­gét, ami a kultürcentrumtól való elszakításának következménye. Képgyarmatnak tekintették Szlovenszkót. Jó, kizsákmányolható anyagnak az újonnan keletkezett vásárlótípust. Szemet hunytak az áldozat, a szlovenszkói magyar képzőművészet sorsa fölött. Még budapesti akadémiai növendék koromban szemtanúja voltam egy ilyen gyarmati „művészeti" árurendelésnek, amikor a megrende­lő kikötése — a giccses témákon kívül — egészen rideg üzleti, reális számítással az volt, hogy a festők minél hígabban, vékonyabban fessék a „képeket", mert a határnál a vám súly után fizetendő. A szlovenszkói magyar középosztály ezt fizeti „de ez pesti" jelige alatt. Nem akarja elismerni, hogy ezzel nem segíti a pesti magyar képző­művészetet, és erkölcsi és anyagi támogatásának teljes megvonásával árt a szlovenszkói magyar képzőművészetnek. Képzőművészetünk kifej­331

Next

/
Oldalképek
Tartalom