Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Kovács Endre: Politika és irodalom

len, hogy nem egy alkotás született meg az író felháborodásából, melyet a kor igazságtalanságai láttára érzett. Eötvös, A falu jegyzője klasszikus példa erre. S ha már felháborodásnál, indulatoknál tartunk, el kell ismernünk, hogy a politikának, mint minden egyéb életjelenségnek joga van ahhoz, hogy indulatokat keltsen az íróban. A politika ugyanúgy lehet szimuláns, mint a szerelem vagy bármi más. Vigyázni kell azonban arra, hogy a politika ne borítsa el az író agyát, és ne váljék erkölcsi igazolólevéllé, salvus conductussá az irodalmi siker útján. Vigyázni kell arra, hogy a politika túltengése miatt nehogy éppen az maradjon ki a művészi alkotásból, ami annak természet szerinti lényege, ti. a művészet maga. Talán jó eszünkbe idézni Ibsen tendenciózus drámáit, melyek ugyancsak indignatióból születtek, s amelyekből éppen az maradt meg a mai ember számára, ami ma a legkevésbé aktuális belőlük: a tendenciájuk. (1935) 299

Next

/
Oldalképek
Tartalom