Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Forbáth Imre: Tudomány és művészet

embernek a valóságra, annak megváltoztatására, fejlesztésére irányuló visszahatása. Ez az irányzatos művészet, a művészi aktualitás igazolása. Azonban ez nem zárja ki, sőt feltételezi az igazi alkotások „örök érvényűségét" is. Nem transzcendentális, teologikus, idealisztikus értelemben, hanem úgy, hogy egyrészt a nagy emberi konstansok végigkísérik az embert egész történelmén, s azért az ezt tartalmazó művészet, ha igazán, tartalmilag s formailag nagy értékű, nem avulhat el gyorsan, és szépsége töretlenül hat az emberi lélekre sokszor évszázadokon és évezredeken keresztül, másrészt a történelmi fejlődésben a társadalmi valóság — ha magasabb fokon és lényegesen megváltozva is — többszörösen megismétli, reprodukálja önmagát, s a bizonyos mértékben hasonló korok művészete hasonló jelleget mutathat. Ezen a tényen alapszik új stílusok keletkezésénél a régi művészet hasonló stílusú termékeinek egyidejű felfedezése, pártfogolása, divata. A reneszánsz „felfedezte" az antikot, a múlt évszázad nagy realizmusa Rembrandtot, a háború utáni expresszionizmus a gótika divathullámának volt a spiritus rectora. Ezek az összefüggések mutatják, hogy a művészi aktualitás értelme széles. A társadalmi valóságra visszaható s azt megváltoztatni törekvő művészet nemcsak a ma erőit mozgósítja e célból, hanem a múlt művészetéből is mindazt, ami formai-tartalmi sajátosságai következtében mai, konkrét társadalmi feladatának megfelel. Láttuk, milyen hatalmas a művészet küldetése, hogy feladatai milyen sokfélék és fontosak. A művészet harmóniái fokozzák az ember életkedvét, életigenlését: örömet szereznek. A művészet megtanít a dolgod ismeretére és szeretetére, az anyag finom megmunkálásának a módjaira. Összefüggésekre mutat, korrespondenciákra, a színek, hangok, formák eddig nem ismert, rejtelmes rokonságaira. Fejleszti és szervezi az érzelem kultúráját, az emberi emocionalitás skáláját állandóan szélesíti. Megtanít az érzékelés magasabb, szintetikusabb formáira, az egységben látás, az alakszemlélet goethei művészetére. Tudásunkat hatalmasan fejleszti a nagy törvények egyéni sorsokban való realizálódásának megmutatásával. Megkönnyíti az élet zűrzavarában való tájékozódásunkat azáltal, hogy rendet teremt, összefüggéseket és törvényszerűségeket desztillál a valóság kaotikus masszájából. Feleletet ad újból az emberiség ősi, nagy kérdéseire. Megmondja újból és újból, hogy „Honnan jöttünk, kik vagyunk, hová megyünk", azért, hogy ne legyünk vakmerőek és botor nagyra282