Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Dobossy László: A modern nevelés szociológiája

képes embereket, de az elemi és középiskolák mai formájáról, arról, amely Schmidt Hartefeld nagyon szellemes hasonlata szerint vidéken a 16. század, kisvárosban a 18. század, nagyvárosban pedig a 20. század elejének az ideáljaihoz idomul.) Ezeknek a társadalmiasító tényezőknek a hatása ma kifejezetten élesebb, határozottabb és konkrétabb, mint bármikor máskor. A társadalmi tudat, a hovatartozás tudata, az osztálytudat ma korábban és markánsabban jelentkezik. Ilyen értelemben valóban egy új ifjúságról kell beszélnünk, amelynek azonban a legkiütközőbb sajátossága éppen az, hogy korántsem homogén, kompakt egész, de csoportokra bomló, egymás ellen küzdő, társadalmi adottságainak tudatában lévő. Különböző típusoknál, különböző esetekben másképpen hatnak ezek a tényezők. Általában megállapíthatjuk, hogy a társadalmi tudat a nagyvárosi nagypolgárgyereknél s a kisvárosi proletárgyereknél érzik meg a legkorábban, mert az ehhez szükséges szabadság, független vélemény- és ítéletformálás lehetősége náluk van meg a legnagyobb mértékben. S nem utolsósorban mert közöttük, az ő adottságaik között fejlődhetnek ki a legszabadabban az ifjúságon belüli társadalmi képződmények, amelyek az asszimilálódási folyamat legkarakterisztikusabb kísérői. 2. A gyermekek közti viszonynak a szociológiai problematikája rendkívül bonyolult, egyrészt mert át- meg átszövődik pszichológiai jelenségekkel, másrészt pedig mert ennek a viszonynak a határai állandóan eltolódnak, széthúzódnak és összeszűkülnek az osztály és az össztársadalom helyzete és mozgása szerint. Itt tehát függvényszerűen változik minden, törvényeket, szabályokat felállítani lehetetlen, ami tegnap törvény, ma elavult szokás, ami ma haladás, holnap a reakció mozgatója. Ennek a függvényszerűségnek azonban megvannak a maga pontosan kimutatható törvényei, amelyek változnak a társadalmi adottságok aktuális és lokális viszonylatai szerint. Ezek a törvények szabják meg az egymás közti relatív tartalmú szociális viszonyok: pajtásság, barátság, játék benső struktúráját. A gyermek barátkozásaiban, játszótársai megválogatásában konkrét társadalmi kiválasztódás érvényesül. (Ezért lenne nagyon tanulságos, ha valaki megírná egyszer a játéktér szociológiáját.) Ugyancsak ezek a függvényszerűségi törvények változtatják és módosítják a spontán társadalmi beállítottságú állásfoglalást az egymásmellettiségben, az egymáselleniségben, az egymásalattiságban és az egymásfelettiségben, 265