Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Dobossy László: A modern nevelés szociológiája

lúságnak a belevésését a gondolkodásba, amelyet a sebesség, a távolság legyőzése látásunkban kialakított. — Ennek a problémának a megoldatlansága az oka annak a vak tapogatózásnak, bizonytalan kísérletezésnek, irány- és kiútkeresésnek, amely a polgári pedagógiai gondolkodásban ma uralkodik, s oka azoknak az ellentétes, egymást keresztező hatásoknak, amelyeknek a gyermek társadalmi lénnyé fejlődése folyamán ki van szolgáltatva, s amelyek ma a fokozott differenciálódottság folytán egyre nagyobb méretekben jelentkeznek. A továbbiakban tehát két kérdésnek a tartalmát kell felvázolnunk: a gyermek fejlődését irányító tényezők mai működését s ezzel, párhuzamosan a nevelésfolyamatot szisztematikusan organizáló pedagógiai teóriák megoldáskeresését, hogy egyrészt megismerhessük a gyermek helyét a kapitalista társadalomban, másrészt pedig, hogy ebből a megismerésünkből konkrét következtetéseket vonhassunk le. 3 A nevelésfolyamat első kerete a család, a közvetlen környezet, amelyben a gyermek először találkozik konkretizált társadalmi ideálokkal. Ma azt a jelenséget látjuk, hogy a nevelés keretei kitágulnak, s a folyamat, a társadalmi aktivitás s ezzel az élményanyagtermelés is áttevődik a primér társadalmi alakulatokról a szekundér alakulatokra, a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe, a családból az utcára. A család átalakul, új formákat nyer, és megszűnik a nevelés első fázisának döntő tényezője lenni. A nagypolgári családot a termelésben elfoglalt helye fosztotta meg nevelő funkciójától csakúgy, mint a proletárcsaládot. A kispolgári és a paraszti család látszólag tovább megtartotta szolid egységét; de csak látszólag, mert a valóságban itt is roppant átalakulások mentek végbe: az élet horizontjai kitágultak, és belenyúltak és megzavarták a békés család idillikus nyugalmát. Az érintkezésfelületek kiszélesedtek, s a vágyak és a célok túlnyúlnak a szűkre szabott keretek lehetőségein. A polgári család a mai formájában a legegészségtelenebb környezet, a legtöbb kellemetlen kihatású konfliktus melegágya. (Ezekről a konfliktusokról és erről a nagy átalakulásról nagyszerű biztonsággal tájékoztat a modern polgári irodalom, amelynek középponti problémája ma a család válsága, s az ebből a válságból következő konfliktusok analízise.) A legtöbb nevelésszociológus, főleg amerikaiak, ezért azt követelik, 260