Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Dobossy Imre: Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához

a polgárság nemzeti forradalmak (nem háborúk!) formájában a feudális hatalmak ellen tényleg harcolt: ez a cél reális valóság volt, s a nemzeti ideológia összekötő ereje e harcokban a győzelem biztosítékát jelentette. Amint azonban a polgárság a gazdasági hatalma mellé a politikai hatalmat is megszerezte: a nemzeti ideológia társadalmi funkciója lényegesen megváltozott. Harcos karakterét elveszti; a polgárság nem akar többé harcot, békét akar, konzerválni azt, amit megszerzett. A politikai hatalmat azonban igazolni kellett azok előtt, akik őt e hatalom élvezetéhez segítették, s kiket e hatalomból kizárt. A nemzeti ideológia harci ideológia helyett osztályhatalmat igazoló ideológiává lett, melynek nevében az uralkodó osztályok föltétlen odaadást és engedelmességet követelhetnek — s mivel erkölcsi kategóriáról van szó: különösebb indokolás nélkül — az adott társadalmi rend s annak saját maguk által konstruált hatalmi szerve: az állam iránt. Az állam mesterséges hatalmi konstrunkciója mint a nemzeti egység legmonumentálisabb kifejezője jelentkezik. Ezáltal a nemzeti ideológia népi irányát teljesen levetkőzve merev államnacionalizmussá változott. A polgárság ideológiájában tehát — osztályérdekeinek megfelelően — a nemzetfogalom természetes adottságai (nyelv, szülőföld, szokások) mint társadalmi hatóelemek jelentkeznek (összetartási tudat, állami lét tudata), viszont a társadalmi adottságok természeti tényezőként szerepelnek. A nemzetalkotó fogalmak polgári értelmezésben jelentkező fordított relációja s e fordított reláció fel nem ismerése folytán a polgári tudomány e téren csaknem teljesen meddő maradt. A polgári szociológusok képtelenek a nemzetfogalmat természeti és társadalmi összetevőire bontani s a nemzetiségi problematika ebből adódó fogalomzűrzavarát tisztázni. Céljuk nem a tudományos analízis, hanem — ha néha csak tudat alatt is — egy határozott irányú osztálypolitika ideológiai igazolása. A nemzetfogalom természeti és társadalmi elemeinek összekeverése révén azt a látszatot iparkodnak kelteni, mintha ez társadalmi formáktól független, örökösen ható mozgató eleme lenne a történelmi fejlődésnek. A természeti elemek ténylegesen abszolút jellegével akarják leplezni a nemzetiség társadalmi fogalmának korhoz kötött jellegét. Azzal viszont, hogy a nemzetiség természeti tényeit társadalmi valóságként tüntetik fel s mint szociális kategóriát kezelik: bizonyos természeti jellegű s 256