Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Dobossy Imre: Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához

DOBOSSY IMRE Néhány szempont a nem^ zetiségi kérdés problematikájához Tudományos szempontból teljesen lényegtelen a nemzetiségi kérdés legújabban divatos felosztása: a nemzet, nemzetiség, kisebbség fogalmainak sablonossá vált elkülönítése. Ennél sokkal fontosabb a nemzetiségi vonatkozások tartalmi analízise s történelmi értékelése. A nemzet fogalmát analizálva arra az eredményre jutunk, hogy az részben természeti, részben társadalmi jellegű determinánsok eredője. Ezt kifejezi a nemzetiség általában elfogadott definíciós formulája is, mely szerint: a nemzet közös földterületen élő, közös múlttal, szokásokkal egybekötött, azonos nyelvet beszélő embertömeg, mely összetartozandóságának s külön társadalmi létének tudatára ébredt. E definíció — az első pillanatban rögtön megállapítható — nem analitikus, hanem leíró jellegű; tudományos értéke nem több, mintha valaki az embert úgy akarná meghatározni, hogy az ember az fej, nyak, mell, törzs stb. Minden a kifejtésen, az egyes összetevők értékelésén s egymáshoz való viszonyuk helyes megállapításán múlik. S éppen e ponton mondják fel a polgári szociológia módszerei teljesen a szolgálatot. A polgári tudósok a nemzet fogalmát statikussá merevítették, s nem képesek annak sem társadalmi, sem történelmi összefüggéseit kellőképpen megvilágítani, sem a nemzeti valóság társadalmi szerepét megfelelő módon analizálni. A polgárság föllépéséig a nemzetfogalom csak természeti formájában volt tényezője a társadalmi alakulásoknak. Mivel ilyenformán a kérdésnek aktív társadalmi vonatkozásai nem voltak: nemzetiségi kérdésről mint problémáról, nemzeti ideológiáról mint társadalmi történések hajtóerejéről nem beszélhetünk. Igaz: az emberiség akkor is egységes földterületen élő, azonos nyelvet beszélő, közös szokásokkal egybekötött népcsoportokból tevődött össze, de társadalmi változások tényeit e tisztán természeti adottságokra vezetni vissza éppoly naivság, mint mondjuk, a 100 éves angol—francia háborút a szemben254