Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Horváth Ferenc: A generációs mozgalmak értelme

része csatlakozott a reakcióhoz, sőt annak legmegbízhatóbb káderévé vált. Az olasz és a magyar fiatal értelmiség csinálta végig a legteljesebben ezt az átalakulást, amelynek végén újból olyan szerephez jutott, mint a polgári forradalmak idején, csakhogy ma ellenforradalmi minőségben. Európa többi államaiban a polgári társadalmi rend válsága továbbra is hatott, az intellektuális iránytalanság bizonyos értelmiségi rétegekben anarchiát teremtett, s az ifjúság nagy tömege eljutott a proletariátushoz. Amikor a viszonyok Európában újra konszolidálódni kezdtek, az ifjúság aktivitása kezdett megszűnni, visszavonult a politikai harctérről és újból polgárivá lett. Minthogy Európa összes középső és keleti országaiban demokratikus átalakulást hozott magával az elvesztett, illetőleg győztes háború, a fiatal értelmiség, lévén származás szerint leginkább polgári, egy kis morfondírozás után könnyen beleilleszkedhetett az új viszonyokba. Különösen az újonnan alakult vagy megnövekedett államokban azonosította magát hamarosan az ijfúság az új viszonyokkal, olyanynyira, hogy pl. a cseh ifjúság ebből kifolyólag meg is szűnt igazi jelentés szerinti értelmiség lenni.

1 A legyőzött államok és a kisebbségek intellektuális ifjúságának polgári visszafejlődését egy idŐFe lehetetlenné tette a társadalmi helyzetében beálló napról-napra erősebb rosszabbodás. Az első világháború utáni káosz megszűntével beállott kisebb méretű konszolidáció és a szociáldemokrácia kormányzása nem tudták a bajokat teljesen megszüntetni, és az ifjúság nyugtalan érdeklődése és keresése nem elégült ki. Az eset magát a Népszövetséget is gondolkodóba ejtette, és az egy bécsi egyetemi tanárral földolgoztatta az ifjúság problémáját. A nagyobbára német diáksággal foglalkozó tanulmány azt állapította meg az intellektuális ifjúságról, hogy teljesen elszakadt az apák generációjától, akiket a világháború előidézéséért okol, és teljes szellemi iránytalanságban próbálkozik a legkülönfélébb ideológiákkal. Problémái vannak, amelyek kínozzák, de megoldáshoz csak egy forradalmi töredék jut el, míg a többség csupán tagadja a polgári ideológiát, anélkül, hogy bármit is igyekeznék helyébe állítani. Ezek a megállapítások nagyban ráillenek a magyar kisebbségi ifjúságra is abban az időben. Az átalakulás itt még nagyobb megrendüléssel járt, 1 1929-ben a prágai diákközpont az egész iskolaév folyamán csak egy előadást rendezett: miniszteri előadóval és hat érdeklődővel. 250