Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Jócsik Lajos: A kelet-európai paraszttömegek eladósodása

államok agrártermelését olcsó kölcsönökkel amerikai színvonalra, hogy a kelet-európai parasztság amerikai standardon fogyassza a nyugati államok termékeit. Már az a tény is, hogy ez az első pillanatra logikus elgondolás eddig meg nem valósulhatott, arra mutat, hogy végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik, ami viszont azt jelenti, hogy az elmélet felállítói fontos, objektíve jelentékeny tényeket elhanyagolható mennyiségeknek tekintettek vizsgálódásuk folyamán. Arról van szó, hogy a kelet-európai termelést amerikai színvonalra emeljék. Két része van ennek az akciónak. Törölni kell a kelet-európai agrártömegek mindazon terheit, amelyek a kelet-európai mezőgazdasági termelés háború utáni állapotában keletkeztek, s az ily módon tehermentesített mezőgazdaságot egyidejűleg amerikai színvonalra kellene szervezni, racionalizálni. Mi itt vázlatosan csak e program első felét próbáljuk vizsgálni; éspedig azt, hogy hogyan állottak elő és milyen arányokat értek el azok a terhek, amelyek ma Kelet-Európa paraszttömegeinek vállaira nehezednek. Kutatásaink végeredményei önmagukban is dönteni fognak arról, hogy mennyire valósítható meg az előbb vázolt, az európai ipari és mezőgazdasági válságot megoldani akaró tetszetős polgári elgondolás. II A világháborút követő földreformokig kell visszamenni, mert sok jelenség, amelynek ismerete nélkül a kelet-európai agrártermelés mai állapotát megérteni lehetetlen, az agrárreformok következménye. A földreformok végrehajtását a következő politikai és gazdasági okok váltották ki Kelet-Európában: 1. A kisantant burzsoázia a földreformokkal elsősorban a háború utáni forradalmi tömegmozgalmakat akarta lecsapolni éppúgy, mint bármely legyőzött állam uralkodó osztálya. 2. A földosztás második társadalompolitikai célja az volt, hogy a hatalmi helyzetükben megingott felső rétegek erős, kombattáns, államideológiás középparaszt tömegeket állítsanak maguk mögé. 3. Az utódállamok földosztásában az első tendenciákhoz kutatásainkat jobban érintő következő tendenciák kapcsolódnak: a) a kisantant burzsoázia mint az antantimperializmus kelet-európai társadalmi bázisa, ellenfelét, a feudális arisztokráciát fosztotta meg anyagi és politikai hatalmától a földosztással, ezenkívül 199