Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Sándor László: A dunai népek együttműködésének kérdése

1931 őszén azután a Sarló felveti a kelet-európai kérdést emlékezetes pozsonyi országos kongresszusa alkalmával. A Sarló számára — tagjainak megnyilatkozása szerint — a dunai népek egymásmellettisége, sorsának és helyzetének közös gyökerei tették elsőrangúan fontos kötelességgé a kelet-európai kérdés felvetését. A kongresszus vitaanyagát tartalmazó A Sarló jegyében című beszámolóban Balogh Edgár erre vonatkozóan azt írja: „A Sarló a kelet-európai kérdéshez a csehszlovákiai magyarság helyzetének tudományos analízisén keresztül jutott el. A kisebbségi magyarság kérdései ugyanis nem oldhatók meg önmagukban, csupán a szlovák és ukrán kérdésekkel együtt, tehát egyetemes szlovenszkói és kárpátaljai perspektívában, de a csehszlovákiai magyarság kérdéskomplexuma kiszakithatatlan az egyetemes magyarság problémáiból is, és így túllépve az államhatárokat, kiterjed Magyarország, Románia és Jugoszlávia magyarságára és ebből kifolyólag egy teljes kelet-európai szláv—magyar—román témakörre. "

6 A kérdésfelvetés ismét hibás. A Sarló tagjai akkoriban még nem ismerték fel a kérdés igazi lényegét. Nem látták és nem tudatosították magukban, hogy a kelet-európai kérdés részletkérdés, annak a nagy problémakomplexumnak egyik részlete, mely csakis az egész világgazdasági rendszer megváltoztatása révén oldható meg. E kérdés tehát csak világhorizonton tárgyalható, és ilyen kiszakított, elszeparált formájában véglegesen meg sem oldható. Ez a helytelen szemlélet azonban még mindig kísért. És éppen Balogh Edgár az, aki a kolozsvári Független Újság 1935. november 9-i számában A magyar kultúra történelmi becsülete című cikkében ír így e kérdésről: „Kevésbé tudatosítottuk eddig magunkban, hogy voltaképpen a magyar szellemtörténetnek milyen tragédiája játszódott le ama kultúrarcvonal pusztulásakor, amely a változott időkben a magyar szellemiséget a magyar valóság népenergiáival akarta súlyossá tenni, s felnyitotta a csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel, ukránokkal, románokkal, bolgárokkal, szerbekkel, horvátokkal és szlovénekkel való szellemi érintkezés új távlatait. . . Akad-e demokratikus magyar szellemi tömörülés egy új népi realizmus és frissült kelet-európai látás szépségeinek hordozására?" Téves ez a problémafelvetés, mert a kérdés igazi lényegét fel nem ismerve, tulajdonképpen polgári 6 A Sarló jegyében. Bratislava-Pozsony 1932., 129. 1. 193