Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Sándor László: A dunai népek együttműködésének kérdése

fizikailag együtt élünk a szlovák és cseh néppel. Kell, hogy a béke érdekében és kulturáink termékenyítő kölcsönhatása érdekében, valamint az emberi kultúrközösség szolgálatában lelkileg közelebb kerüljünk egymáshoz. E lelki közeledés útjait egyengetni akarjuk. . . Figyelemmel akarjuk kísérni a szlovák és cseh — később román, szerb és horvát — kultúra életét, evolúcióját, munkáját, főleg irodalmát és művészetét, s ebbeli eredményeiket, különösen írói és költői termékeiket meg akarjuk ismertetni a magyarsággal. "A végső cél: „.. . kultúride álunk: a Közép-Európai Egyesült Államok. Tudjuk: messze van. De látjuk: a fejlődés menete mégis feléje halad."

1 íme: az akciórádiusz itt is a Duna-medence, mint a Dunai Szövetség tervénél. Az első gondolatfelvetés után mintegy hetven évvel a Tűz gárdája nem tudott túljutni a dunai népek együttműködésének szük keretein. Nyolc évig pihenni hagyják azután a gondolatot, hogy 1929-ben a Vetés című röpiratban Duka Zólyomi Norbert ismét felvesse a magyar—szláv kulturális kapcsolatok kérdését. Cikkében így érvel Duka Zólyomi: „Két földrajzilag és történelmileg egyformán determinált fajnál a kultúrkapcsolódás nem frázis, néhány elvont gondolkozású ember üvegbura-teóriája, hanem egy szervesen, önmagától fejlődő apodiktikus viszony... A szláv kultúrák szomszédságában, ahová földrajzi determináltsága sodorta, kettős feladat teljesítésére ihlette a magyar kultúrát történelmi végzete. Pogányos ázsiai erővel kell önmagát egyetlenné szentelnie, de nem úgy, hogy élete üvegházi egzotikum legyen, mely távol a zakatoló, élő Európától tengődik, és nem is szabad idegen kultúrák halvány fényű reflexeivé törnie, hanem sajátos faji életet kell élnie a szomszéd kultúrákkal együtt." Majd így fejezi be: „A kultúrkapcsolatok konkrét eszközei... előadások, ily célú egyesületek megalakítása, ismertető újságcikkek. Természetesen a kérdésnek ilyen formában való felvetése és beállítása naiv és téves. Duka Zólyomi itt figyelmen kívül hagyja azt a fontos tételt, amely szerint a kultúra kibontakoztatásának és egészséges fejlődésének előfeltétele a megfelelő gazdasági alap. Azonos földrajzi fekvés, esetleg történelmi múlt fontos momentum ugyan, de kevés ahhoz, hogy alapján a kulturális csere meginduljon. Közös gazdasági érdekek indíthatják tömöri Jenő: Induló. Tűz, I. 1—2., 7—8. 1. 3Duka Zólyomi Norbert: Magyar—szláv kultúrkapcsolatok. Vetés, 1929. IV., 7-8. 1. 191