Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

színvonalas, magyar tudományos, irodalmi és művészeti munkát követel a társaságtól. Sürgeti a klikkvezetőség eltávolítását, az Akadémián eluralkodott vidékies kaszinóműkedvelősdi kiküszöbölésére törekszik, s a társaság kereteibe invitálja szabad kulturális munkára a Sarló időközben beállott bomlása folytán ekkor már mozgalmi összefüggés nélkül író és kutató, részben a marxizmustól is elvált, fiatal realistákat. A Magyar Újság — már saját aktivizmusa érdekében is az Akadémián uralkodó szervilizmussal szemben — az ellenzéket támogatja, s megkockáztatja azt is, hogy megnyitja hasábjait az akadémiai ellenzék mögött újból sorakozó sarlósok kulturális munkájának. Az akadémiai közgyűlés előtt megvonja Jarnó Józseftől az akadémiai tagságot („állampolgárságának rendezetlensége miatt"), s passzív megfigyelő szerepeket betöltő nemzeti reakciósaival szövetkezve drasztikus leszavazás útján hallgattatja el az ellenzéket. Ám az akadémiai vezetőség merevsége tarthatatlan a Magyar Újság révén mozgásba hozott közvéleménnyel szemben, különösen, amikor Az Út is éles támadást intéz az Akadémia ellen, tehát az Akadémia engedményekre kényszerül. Sas Andor módot nyer arra, hogy egy seszínű, nagyon óvatos és semmire sem kötelező, de mégis szlovenszkói tárgykörű, a valóság felé fordított s komolyan tudományos munkaprogramot szerkesszen, s néhány fiatal realistát egyenként, nagy lassan beengednek az Akadémiába, hogy egyelőre hangtalanul osztozzanak annak továbbra is valóságködösítő munkásságában. így bejutott többek közt Peéry Rezső. Jócsik Lajos, a Felsőgaram című regénykísérletével feltűnt Bányai Pál, Dobossy László, a volt Sarló egyik vezető publicistája s legutóbb Lőrincz Gyula festő, aki művészetének realizmusával tűnt fel az 1935 tavaszán rendezett pozsonyi kiállítása alkalmával. Az a körülmény, hogy a csehszlovákiai magyarságról, annak életéről, történelmi ellentételeiről és mozgásairól a hivatalos jellegű Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság nem tud számot adni még mai, sokoldalúan elágazott munkásságában sem, a szlovenszkói magyarság társadalmi fejletlenségének és a fiatal társaság gyermekbetegségének volna betudható, ha ez a társaság, minden eddigi lépésével nem egy nálánál érettebb és fejlettebb kulturális koncepciót gyúrt volna maga alá. A Sarló lezajlott kulturális megmozdulása óta a csehszlovákiai magyar kultúra esetében egy minden szögletéig a kor izzó ellentéteitől felzaklatott 173