Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Galántai tükör

sek megkötésénél az állami közegek korántsem igyekeznek a munkásság számára oly bérlehetőségeket biztosítani, mint amilyeneket hasonló foglalkozású mezőgazdasági munkások a köztársaság nyugati országrészeiben igényelnek és ki is vívnak. A kormányzat tehát a birtokosoktól beszedhető nagyobb adó érdekében maga is érdekeltnek érzi magát az alacsony munkabérek fenntartásában. Az adóprés a kisgazda-társadalom széles tömegeit közvetlenül sújtja. Galánta az Esterházy grófok fészke volt. Ma már a grófi kastélyban állami hivatalok működnek, a grófi ezer holdat a galántai és taksonyi határban a telepesek kapták. Esterházy Béla, az utolsó galántai gróf, végleg Veszprémbe költözött. Kivándorlóban van a régi dzsentri is. Az utolsó dzsentri főszolgabíró nemeskosúti kétszáz holdas birtokán reggeltől estig iszik. A korhadt úri rétegek, a Fekete bárók, a Panghyak, az Ábrahámffyak, a Thuróczyak, a Szentkirályiak helyébe lassan, de biztosan az új, modernebb kizsákmányoló réteg, Glaser, Diamant, Müller, Stern, Ábrahám,

Löwinger, Eisler, Gold és sok más új bérlő, intéző és földbirtokos került. A nemeskosúti földmunkástüntetők ura a község határában tekintélyes földeket birtokló diószegi cukorgyár — ez Kuffner báró tulajdona — és az Alliance Israélite, egy állítólag Párizsban székelő szövetség, amelynek itt ezer holdja van. Tény, hogy a birtokosokat szorítja az adó, nyomja, ijeszti a földhivatal. A diószegi cukorgyár birtokainak mintegy harmada a földhivatal kezébe került. A földhivatal ezeket a földeket újra bérbe adta a cukorgyárnak. A kettős terhet azonban a munkásság sínyli meg. A birtokosoknak sikerül az állami hatóságok közvetítésével munkásaik béréből elvonni a gyarmati adótöbbletet, amivel őket sújtják. A kisgazdák sorsa? Egy kisgazda mondotta nekünk Felsőszeli határában, a mezőről hazamenet: — Most jár nálunk a végrehajtó, tíz kiló aktája van, az anyja szentjét neki! 2. A magyar proletár, a lefoglalt és felosztott nagybirtokok egykori zsellére és napszámosa ölbe tett kézzel kénytelen nézni, hogy szánt-vet, dolgozik a cseh, morva és szlovák telepes azon a földön, amely a munka jogán neki járt volna. A telepesek nemcsak kenyerét veszik a lakosságnak, de megbontják a lakosság egységét is, ellentétet 143