Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Zapf László: Magyar irodalom Csehszlovákiában

hivatásukat, inkább csak intellektuális szükségből akarták behozni a felbuijánzott dilettantizmus ellen a nyugati kultúrát. A sarlósok pedig már akkor a szovjet emberei voltak, s az esetleges liberálisabb kisebbségi légkört forradalmi céljaik elérésére akarták felhasználni. Azért kellett megbuknia az 1931 áprilisában a Szentiváni Kúria intenciója szerint megjelent folyóiratnak, az Új Munkának, mindjárt az első szám után. Az Új Munka programjának megfogalmazatlansága miatt kerülhetett bele a megmozdulásba, melynek magyar összefogás akart lenni a neve, néhány internacionalista kommunista is. Egy ideig úgy látszott, mintha az új generációs magyarság megbukott volna. A sarlósok nyíltan és véglegesen a kommunista párthoz csatlakoztak. Ezáltal a kisebbségi élet speciális napi kérdéseivel, de különösen a kisebbségi intelligencia belső forrongásaival szemben bizonyos magától értetődő nihilizmushoz értek. A reakció csinálta mesterséges csend mégsem tartott soká. 1932 januárjában alakult egy új ifjúsági mozgalom Prágában és Pozsonyban, mely ismét egy új generációs kisebbségi intelligencia kitermelésének a kérdését veti fel. Ez a Magyar Munkaközösség, melynek célja a magyar társadalmi és kulturális haladás forszírozása és a magyar kisebbség konzerválása összefogó kultúrmozgalmak és intézmények, valamint gazdasági szervezetek kiépítése által. Az irodalommal való kapcsolata mindjárt megalakulásakor kézenfekvő volt, mert hisz éppen a legkiválóbb irodalmárok pártolói és tagjai közé tartoztak. A Magyar Munkaközösség és ezeknek az íróknak az együttműködésével indult meg 1932 márciusában a Magyar írás, havi 80 oldal terjedelemben. Ennek ellensúlyozására már meg is indult áprilisban az Új Szó, Barta Lajosnak, a budapesti kommün hivatalos írójának szerkesztésében a Sarló égisze alatt. A Magyar írás azonban mindenképpen volt olyan erős, hogy a csehszlovákiai magyarság kulturális megszervezését biztos kézzel megkezdhette. Munkatársai Csehszlovákia legkiválóbb magyar írói és költői: Mécs László, Győry Dezső, Darkó István, Sebesi Ernő stb. Programja és célja közös az ifjúságéval: a magyar paraszt, munkás és intelligencia kollektív magyarsága, ezen belül a kisebbségi magyarság aktivizálása és a magyarsággal közös sorsú nemzetekkel való kulturális kapcsolatok felvétele. A csehszlovákiai rendszeresített magyar könyvkiadás is a Magyar írás kezében van a Kazinczy Könyvkiadóvállalattal. 112