Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Szvatka Pál: Szloveszkói magyar irodalom

kói magyar irodalom létező gyenge csoportosulásai, amelyek ádáz politikai harcot vívnak egymással, kivétel nélkül pártok és politikai cégérek szolgálatában állnak. Itt van például a kommunisták különálló irodalmi csoportja. Annyiban érdekes, mert Magyarországon hasonló nem létezhet, és így külön árnyalatot jelent literatúránkban. Az LJt nevü kommunista folyóirat köré gyülekezik, vezető esztétikusa az egyre feltűnőbben politikába süppedő Fábry Zoltán, vezető lírikusa Forbáth Imre, regényírói Szilágyi András, Bányai Pál és sok más, esszéistái Balogh Edgár, Horváth Ferenc és több volt sarlós. Közel áll a szélsőbaloldalhoz, de bizonyos szellemi önállóságot őriz meg a régi Sarló töredék hada: Peéry Rezső vezető kritikussal az élén, Morvay Gyula, Sellyei József költőkkel, Brogyányi Kálmán, Szalatnai Rezső esszéistákkal és sok szárnypróbálgató fiatal írófíókával. A következő klikk az úgynevezett Masaryk Akadémia. A csehszlovák köztársasági elnök nyolcvanadik születésnapján nemes és tiszteletre méltó szándékkal egymillió cseh koronát adományozott a magyar irodalom, művészet és tudomány céljaira. Az írók pártállásra való tekintet nélkül lelkesen üdvözölték a kezdeményezést, sajnos, az intézmény irodalmi osztálya nem vált összefogó és politikai érdekeken túlmenő központtá, hanem a volt emigránsok maradványainak vezetése alatt (Antal Sándor) a „

gutgesinnt" írók szinekúrájává lett. írói csoportosulás keletkezett a pozsonyi aktivista napilap, a Magyar Újság körül is, amelynek hasábjain Győry Dezső, Vozári Dezső, Földes Sándor, Barta Lajos, Kaczér Illés vívják irodalmi harcaikat. Ugyanilyen csoport tart össze a Prágai Magyar Hírlap körül, ahol Mécs László, Sándor Imre, Neubauer Pál, Szvatkó Pál, Szombathy Viktor, Darvas János, Paál Ferenc működnek. A Magyar írás című szlovenszkói folyóirat, amely, sajnos, egyre határozottabban Budapest felé gravitál, a kassai Kazinczy Társasággal tart kapcsolatot és sok írója közös. A Kazinczy Társaság körében Darkó Istvánt, Sziklay Ferencet, Rácz Pált, Tichy Kálmánt találjuk meg, míg a pozsonyi Magyar Minerva irodalmi munkáját csendesen támogatják a Toldy Kör írói: Jankovics Marcell, Tamás Lajos, Klimits Lajos, SzeredaiGruber Károly, Páll Miklós, Erdőházi Hugó. Vannak azután Szlovenszkón írók, akik egyik klikkhez sem tartoznak, mint Egri Viktor vagy Sebesi Ernő, Tamás Mihály. Csupa klikk, csupa harc, csupa veszekedés. Nem csoda, ha a legnagyobb tehetség sem tud érvényesülni a zűrzavarban, s a kritika 107