Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Szvatka Pál: Szloveszkói magyar irodalom

tervezgetés, állásfoglalás, térítés, vagdalódzás verte fel a csendet. így szokott lenni, ha valami új van keletkezőben, valami érik, amikor talán hiányzik a nagy művészi egyéniség, de annál több a vitaiizmus s a szellem akarása. Különösen a második korszakban, a Sarló korszakában burjánzott fel a vitairodalom, külön polemikus folyóiratok jelentek meg (Vetés stb.), füzetecskék, könyvek, manifesztumok, gyűjtemények, amelyekben egymás ellen hadakozott mindenki. A napilapok természetesen részt vettek e harcban, s a publicisztikára rányomta bélyegét a szellemi veszekedés hangulata, jóformán más sem volt az irodalomban, csak ez, s az érdeklődés nagynak mutatkozott iránta. Talán az általános szellemi szabadság, sőt szabadosság és fegyelmezetlenség okozta ezt, az ifjúság feltétlen beleszólási joga, amit jól kiszámított defetista célzattal nem korlátozott iskola, kritika. A szabadon agitáló kommunizmus harcolt a polgári társadalom ellen, a régi emigránsok maradékai a hivatalos kisebbségi politikával (A Reggel és A Nap), a Sarló mindenki ellen, s a jobboldal sem maradt adós a felelettel. Kétségtelen, hogy gyakran ügyes és érdekes vitatkozó stílus született meg, amely kacérkodni tudott az irodalmi értékkel. Az új szlovenszkói ifjúság „missziós érzésének" következménye volt, hogy a tisztára művészi törekvések helyett e vita- és bibliairodalom került előtérbe, s voltak idők, amikor a fiatal entellektüelek egyenesen lenézték a tiszta irodalmat, amit „elefántcsonttorony irodalomnak" neveztek, s határozott tendenciát követeltek az írásművektől, miközben szemet hunytak a „művészi nívó" felett. Irodalmi érték természetesen kevés maradt e vitakorszakból, de a hatalmas forrás és gőzölgés mégsem tűnt el nyomtalanul. A sokféle hatás és propaganda, az állandó nyugat-európai és orosz kapcsolat lassan-lassan bizonyos változásokat okozott a szlovenszkói magyar ember, főleg az intellektuális kérdésekkel foglalkozó fiatalság mentalitásában. Másképp néztek a dolgokra, mint például a magyarországi fiatalok, akik nem szenvedtek át hasonló szellemi purgatóriumot, s ha ma zavarosan és bizonytalanul a magyarországi fiatal nemzedék is úgynevezett „népies" és a vidék szociális követeléseiből kiinduló törekvéseket mutat s elveit átviszi irodalmába, úgy ez a romantikus rajongással, de kevés józansággal telt kaotikus nemzeti agrárszocializmus nem utolsósorban a szlovenszkói Sarló-mozgalom nyomdokain halad, s a Sarló sok Magyarországra került tagja ebben a viszonylatban tényleg a wittenbergai diákok hajdani szerepét játszotta Buda103