Turczel Lajos (vál.): Szlovákiai magyar elbeszélők (Bratislava. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)

Lehoczky Teréz: Ásó-kapa

vaságyat kedvezményes áron, a negyedik, hiányzó lábat kipótolták egy fatönkkel; ott szuszogtak, szorultak közvetlen közelükben az öregek is a komód mellett álló politúros, berakott, kispolgári ágyon; ez egyetlen helyiségben kellett mosdani, enni, szeretkezni, Vilibaldnak mégis igen jólesett, ha esténként az örökké nyirkos dunyha alatt odabújt Jozefin dagadó testéhez. És meglett a hozomány is: a bódétoldalék. Alig került pénzbe: a szokásos forrásokból szerzett be az öreg mindent. Ez lett a fiatalok különszobája, ahol már egymaguk páváskodhattak. Mégis elment lassanként Vilibald kedve. Ha hajnalban hazavetődött, néha kissé boros állapotban is, ügyet sem vetettek álmára, zavarták ajtócsapkodással, edénycsörömpöléssel, káromkodásba nyargaló civakodással. A csupa tűz asszonyka beszeplősödött, elotrombásodott, kedvetlen, mindig zsémbelő, mindig-terhes asszony lett. Négyszer kelepelt a mihaszna gólyája a kémény tövében. A se-utca-se-udvaron meg az egyszoba-konyhában folyvást pelenkák gőzölögtek, sárgállottak, mindenik gyerek egyszerre akarta a hasát tömni, éjjelire kéredzkedni, de bezzeg felváltva sivalkodtak, nyűgösködtek éjjel. Vilibaldnak nem volt türelme a gyerekekhez, menekült tejszaguktól, nyálazó fogzásuktól, bántotta mászásuk, maszatos szájsarkuk, a kiságyak, az egész kirakodás cuclisüvegekkel, orvosságokkal, ruhafélével. Dehogyis silbakolt ő éjjel, egyetlenegyszer sem kelt fel, hogy megigazítsa a kificamított csípőjű csecsemőn a félrecsúszott takarót. Elvárta, hogy gyűrt arcú asszonya éjenként akár húszszor is fölkeljen pólyát, takarót igazgatni, szoptatni, melegíteni, csitítgatni. Meg aztán az új családban sem érezte jól magát, az öregeket sehogy sem tudta megszokni, megkedvelni. Apósa, anyósa még mindig úgy éltek, ahogy a tanyákon szokás. Voltak külön ünneplő kanalak, ünnepi gúnyák és zsíros, hétköznapi bekecsek. Krumplira kártyáztak, unos-untalan meszeltek, sártapasztottak, és ha olykor 141