Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza
Léta uramat. Téglás Gábor mondotta el jövetelük célját: — Legnagyobb tisztelettel kérjük a magyar ötvöslegények nevében, hogy kegyes gondozóink, uraink és gazdáink nyugtassák meg a százhatvan kolozsvári magyar ötvöslegényt olyképpen, hogy a sérelmes eljárás okát halasztás nélkül kikutatják, s a megtorló intézkedéseket azonnal megteszik — mondotta Téglás Gábor a hüledező céhmesternek. TJjabb céhgyűlésen szenvedélyes vitát eredményezett a legények küldöttsége. Egyes mesterek a legszigorúbb büntetést követelték a saját legényeik fejére, akik ilyen szabályokat sértő módon mertek megnyilatkozni a céh tekintélye ellen. A többség azonban felfogta a szász ügy egész nagyságát, s azt alkalmasnak találta arra, hogy a legények nyugalmát megzavarja, munkakedvüket károsan befolyásolja, miért is nem ajánlották, hogy a küldöttségmenesztés által elkövetett fegyelemsértést oly módon torolják meg, mintha az rendes viszonyok között kicsinyes ok alapján történt volna. A mesterek gyűléseztek, a legények forrongtak. A merészebbek nyíltan hangoztatták, hogy nem szabad várniok a mesterek közbenjárására, mert azok félénken és húzvahalasztva kezelik ezt a dolgot. Téglás Gábort már napok óta unszolták egy gyűlés gondolatával, amelyre váratlanul és világos nappal kívánták összehívni a legényeket. Remélték, hogy a lakosság és a felsőbbség támogatása sem marad el, ha ügyük igazságos voltát bizonyítani tudják. Márpedig itt volt élő tanúnak az eperjesi legény, és erős bizonyíték volt a szász céhmester bizonytalan és kitérő válasza is, amelyet a magyar céh kiküldöttjeinek adott. Hiába volt Léta Pál szorgos fáradozása, amellyel a botrány kirobbanását megakadályozni akarta, hiába kért, fenyegetőzött, hiába öltötte magára egyszer a tisztes barát, máskor a tekintélytartó vezér arcát, a szász mesterek nem voltak hajlandók érdemes cselekedetre, és azt hangoztatták, hogy a magyar legények féktelenkedésének nincs határa. Tényleg, az eredménytelenség ezeket ekkor már végképpen felháborította. Sugdolózva, figyelmetlenül dol41