Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

között hányódva, talán az előbbi zsákmányául esik, ha Jack láthatóan észre nem veszi őket. De észrevette! Hatalmas alakja most még jobban kinyúlt, szeme idáig látszott villogni, lépteit meggyorsította, úgy közelgett, mint egy viharfelhő, mennykövekkel bélelve... Még pár perc, és Cinege úrnak testével kell fedeznie a kis nőt és önmaga életét s épségét is védenie, ha tudja. Megint ez az undok nyers erő! Micsoda mély megalázása, leszállítása a szellemi lénynek, ha ostoba izomkötegekkel kerül szembe, s nincs módja azok felett úgy uralkodnia, amint azt szellemi fölénye arányában megkívánhatná? Egy elegáns kis Browning? Ö, igen, az most jó volna. Azt fölé­nyes mozdulattal lehetne erre a vadbikára szegezni, meg­állásra bírni, rendőrnek átadni, s a többi, így védence előtt is még nyerne vonzerőben, egy ilyen hatásos, roman­tikus mentési jelenet lejátszásával. De Cinege úr nem hordott magával fegyvert, az ő szabatos, fölényes, nyugodt vonalú élete eddig sohasem állította olyan helyzet elé, hogy fegyverviselésre csak gondolnia is kellett volna. De jó tanulság ez. Az ember sohasem tudhatja, majd beszerez egy ügyes kis zseb pisztolyt. Most azonban nem volt idő a tanakodásra. A vadbika oly közel ért, hogy szinte már a fújtatását is lehetett hallani. A kis nő rémülten sikoltott, s görcsösen bele­kapaszkodva Cinege úr karjába, ellenállhatatlanul húzta magával be, egy gyöngén világított oldalutca falai közé, mintha ő volna a pajzs, melyet semmi áron el nem bocsát, míg a veszedelem tart. Az ötlet különben nem volt rossz, Cinege úr is ügyesnek találta, s mikor egy oszlopos kiképzésű kapu alá értek, oda behúzódtak, kilihegték magukat a nagy sietségtől, s mindketten erősen figyeltek az utcatorkolat felé. Aki onnan ide nézett, legalábbis az első pillanatokban nem vehetett észre semmit. A rejtek tehát egyelőre jó. Éppen ideje volt! Az üldöző máris megjelent a sarkon, és benézett a sötét kis utcába. Alakja a jól világított utca hátterén ijesztőre nőtt! Micsoda hórihorgas fickó, mekkora vállak, milyen karok! Az öklei úgy lógnak rajta, mint 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom