Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

— Nem árt az annak, ócska. Angéla is kikíváncsiskodott a lakásból. Az ura kiment reggel a határba, csak délfelé vetődik haza, az ebéd meg nagyjában készen van már. — Hát a mérnök úr nem jött ki a kezdéshez? Kiss a vállán rándított. — Minek? Tudom azt én magamtól is, elég, ha kéthétbe kijön egyszer, hogy éppen körülnézzen. Az asszony arcán a csalódás könnyű árnyéka suhant el. Elgondolkozott, azután egyszerre vidámság jött vissza rá. — Kívül kezdik a munkát, Kiss úr? Nem kellett volna inkább előbb bent elkészülni, a templom belsejével? Odadobta a kérdést, tudta, hogy miért. — Persze hogy kívül. — A mérnök úr mondta, hogy kívül kezdjék? Kiss mester egyszerre gondolkodni kezdett. — Nem. Alig érezhető megdöbbenéssel jött ki ez a szó belőle. Igaza lehet mégis a papnénak, hátha másképp kívánja a mérnök, ő meg itt mindent a maga feje után csinál. Mégis jó lett volna kihívni mára. Angéla továbbment, ki az útra, onnét nézett fel a magas állásra. A mester pedig még egy kicsit várt, azután magához intette az inasát. — Állíts magad helyett valakit a mészhez, te meg szedd magad, bemégy a városba Szlávik mérnök úrhoz, és megmondod, hogy jöjjön ki, ha lehet, még ma... A fene egye meg, hogy erre nem gondoltam. Az inas letette a mészoltólapátot. Angéla is valami kupiét kezdett fütyörészni, és elindult a parókia felé, hogy utána nézzen az ebédnek. 5 Szlávik csak másnap reggel tudott kimenni. Vonaton ment, az állomás messzi esett a falutól, közben terült el az erdő. Kora volt még a reggel, ahogy nekiindult a gyalogútnak, 220