Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

olvadtak, egyetlen idő volt számomra ez a háromszor háromszázhatvanöt nap. Nem emlékszem a nappalaira, sem az éjszakáira. Örökös és együttes nappalok és éjszakák, misztikusan homályos, alkonyodó és hajnalodó napok, a ti simogatástokra akkor még bizodalmas lélekkel hittem, hogy sohasem kell az embernek egészen nyitott szemmel élnie! Készültem valami nagy eseményre, hirtelen ünnepre. A lelkem állandóan ünnepi ruhában járt, szép volt ebben a kivasalt egyhangúságában, de ezer apró érzés ráncaival mégis szüntelenül sokféle és változatos. Most, hogy vége mindennek, tudom, hogy egész életre szóló jóságomat éltem meg ezekben az időkben. Szórtam a tiszta szemű búzát az éhes világnak, s nem néztem, milyen állat, galamb-e vagy dögmadár, amelyik kapzsi csőrével felkapkodja. Szerelmes voltam, de úgy, mint a mesebeli királyfi, akihez még csak a híre érkezett el szépséges menyasszonyának, de máris halálosan beleszeretett, és szívszakadva várja. Pontosan megállapított tervem volt a jövőre. Matúra után az órásüzletünk címtábláját is kicseréltetem, felíratom, hogy Ferenczy László órásmester, átveszem édesapám örökét és megnősülök. Természetes, hogy meg fogom keresni Zsenikát, megtalálom, és ő lesz a feleségem. Csak ezt fogom neki mondani: itt vagyok! Akkor az a bitang Mihály leütött a karóval, mert különben a gazda feleségével együtt ő került volna bajba, de látod, én nem feledtelek el! Szívembe zártalak, te leszel az első asszonyom! Akarsz-e a feleségem lenni? Mit is kérdek, hát hogyne akarnál! Hát elfelejthetted-e azt az éjszakát?! Te is rám vártál, ugye? No, most itt vagyok, ölelj meg! Vagy lehet, hogy nem is fogok tudni ennyit beszélni. Valószínű, hogy nem, hanem egyszerűen csak eléje állok, és keményen, jelentkezősen ezt mondom neki: a jelszó: Gyémántmadár! — Erre ő nagyot sikolt, a nyakamba borul, és avval az édes kis szájával megcsókolja a számat. Kemény, csupasz két karjával átfogta a vállamat. Hozzám simul, és megint érezni fogom az illatát, a haját és az egész testét. Három évig mindent ezért csináltam, hogy ezt megérhessem. Jól tanultam, szabad időmben tornáztam, úsz130