Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Ozsvald Árpád (1932) - Laterna magica

Laterna magica A kilencedik ajtót felnyitom előtted, csalódni fogsz, nincs mögötte senki, semmi, a megláncolt sárkány rég megszökött, és hiába vársz törpét, ördögöt, üres a szoba négy fala. Hét rabló hét évig kergette, üldöztek borzalmas szellemek, de a bűvös lámpát megmentettem én, enyém a modern laterna magica, s most figyelj, mert kihuny a fény: I Tornyok hajolnak lábam elé, ölében ringat a felhő, őzek riadt szeme a tükröm, tántorgó részeg az erdő, fúrészhegedű sír fel, orgonasípok a tölgyek, a mindenség kórusa ordít, villámok egymásra leltek, lányok bokája izzik, sistergő vas felett járják — fehérben, mint a hattyúk — az újkor boszorkánytáncát. 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom