Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Gyurcsó István (1914) - Szél és a nád

Szél és a nád Hajlik a nád, hajlik, ha jó szél árad. Derekad a szélre rá sem hederít, öledbe fújja szép selyemszoknyádat, nem hajlít meg, inkább kiegyenesít. Hajolnál te a szélre, meghajolnál, bár nem tudod, meddig vagy hajlítható. Csendes a szél, ne félj, ha derekadnál kering a szó, a szoknyát bontogató. Hajlik a nád, fergeteg erejét is kibírja úgy, hogy a földig meghajol. S a birkózáson mosolyog az ég is. Mosolyogna akkor is, ha valahol mi ketten verekednénk. Jó szél és nád. . . Fújja a szél, fújja szép selyemszoknyád. 132