Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Bábi Tibor (1925) - Nyújtsd felé a kezed

Nyújtsd felé a kezed Elvtárs, ha falum népéhez szólsz, dolgos parasztot meg ne alázz! — mert szegényebb lesz akkor a föld, szegényebb lesz akkor a kalász. Verd, bunkózd minden ellenségét, rajtad is hízott, s szítta véred. Ám vigyázz, véletlen vakságból ne üsd, ne bántsd önnön testvéredet! Igaz, hogy lomha, lassú e nép, elpazarol sok hasznos erőt. Ám sors és végzet e lomhaság, így volt, így, már százévek előtt. . . Forradalmak gyalogosa ő, csatázott — kisemmizték végül. — A te osztályod se boldogul lomha, ősi ereje nélkül. Ám ideje jött, ideje már, hogy szabaduljon, győzzön végre. A munkás győzelme segítse övével közös győzelmére! . . . 10