Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Életrajzi jegyzetek

tumusz kötetéhez Ignotus, Lesznai Anna és Márai Sándor, váloga­tott verseinek 1968-as kiadásához pedig Déry Tibor írt előszót. Verseskötetei: Ma itt borzongok néhány kétkedéssel... (Kassa, 1917); Márciusi tribün (Kassa, 1922); Galambot várok (1928); Felszökő föld (válogatott versek és írások, Budapest, 1930); Fekete vihart kívántál (válogatott versek, Budapest, 1968). GYÓRY DEZSŐ 1900. március 18-án született Rimaszombatban. Iskoláit szülővárosában végezte, majd érettségi után Budapesten, később Németországban tanult, s többszöri megszakítás után vé­gül is Hamburgban, a Kereskedelmi Akadémián szerzett diplo­mát. Részt vett az 1918/19-es forradalmi eseményekben, rövid ideig a Vörös Hadseregben is szolgált. Ott volt a Sarló megalakítá­sánál, szerkesztette a Kassai Naplót, később a Prágai Magyar Hírlapot, s egy ideig a Magyar írás, illetve a Magyar Diákszemle főszerkesztője volt. Csehszlovákia feldarabolása Prágában érte, ahonnan a németek bevonulása után Pozsonyba menekült: itt az Új Híreknél kapott állást, majd az Esti Újságnál dolgozott. Ezt követően Beregszászra menekült tovább, itt érte a felszabadulás is. A Kárpáti Igaz Szó belső munkatársa volt. 1949- ben Budapestre költözött, ahol jelentéktelen lapoknál lektorkodott. Prózai munká­ival, történelmi regényeivel ért el sikereket, közülük néhány több kiadást is megért. Versei, regényei jelentek meg csehül, szlovákul, németül és ukránul. Magyar Karácsony címmel hangjátékát sugá­rozta a pozsonyi Magyar Rádió. Az akasztófa árnyékában címmel lefordította Július Fučik híres börtönnaplóját, s Gorkij néhány novellája is az ő átültetésében jelent meg magyarul. 1974. február 1-én halt meg Budapesten. Verseskötetei: Hangulatok és gondolatok dalban és prózá­ban (lírai útinapló, Galánta, 1921); Százados adósság (Rimaszombat, 1923); A láthatatlan gárda (Rimaszombat, 1927); Újarcú magyarok (Berlin, 1927); Hol a költő? (Kassa, 1931); A hegyek árnyékában (1936); Zengő Dunatáj (Eperjes, 1938); Emberi hang (1940); Magyar hegyibe­széd (Budapest, 1940); Zengő Dunatáj (válogatott versek, Budapest, 1957); Az élő válaszol (válogatott versek, Budapest, 1964); Emberi hang (válogatott versek, Budapest, 1970); Férfiének (válogatott ver­sek, Budapest, 1974); Kiáltó szó (válogatott versek, 1983). További munkái: A veszedelmes ember (regény, Buda­pest, 1950); Ismerd meg hazádat (képes honismertető, Budapest, 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom