Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Életrajzi jegyzetek

és bírálat (tanulmányok, Budapest, 1973); Kritikus számadás (tanulmányok, Budapest, 1978); Problémák a Nyugat körül (tanulmány, Budapest, 1978). A Vormarsch, Italia című verset a szerző később Italia, 1917. november címmel átdolgozta, s 1931-ben kiadott kötetében, A néma őrült arcában már ebben a formában jelent meg. SEBESI ERNŐ 1893. december 9-én született a ma Eperjes részét képező Sebeskellemesen. Elemi és középiskolai tanulmányait Eperjesen, az egyetemet Budapesten, Bécsben és Pozsonyban végezte, majd visszatért Eperjesre, ahol orvosként működött. A legkülönbözőbb szlovákiai magyar lapok mellett munkatársa a bécsi Tűznek. Színműveit szlovákiai magyar színpadokon mutatták be, a Karambol az Amerikai Egyesült Államokban került színre. Ugyanezen drámája német fordításban is olvasható. Cseh, szlovák és német költők verseit fordította magyarra és ismert Stefan Z weigfordítása is. 1933-ban Wallentinyi Samu-emlékkönyvet szerkesztett. A szlovákiai zsidóüldözések elől 1941 októberében Budapestre menekült, innen 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták: Mauthausenben lelte halálát 1944 decemberében. Verseskötetei: A csönd karján (Eperjes, 1919); Öklös fohász (Bécs, 1921); A vihar elvonul (Eperjes, 1928); A végső szó (Eperjes, 1929); Számadás (Eperjes, 1934); Halhatatlanok (Budapest, 1943). További munkái: Félemberek (színmű, Eperjes, 1924); Karambol (színmű, Rochester, 1926); Haláljáték (színmű, Budapest, 1926); Megrúgott emberek (elbeszélések, Kassa, 1929); Haláljáték (válogatott elbeszélések és színmű, 1976). JUHÁSZ ÁRPÁD 1894. december 2-án született Szepsiben. Iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Rozsnyón és Miskolcon végezte, ezt követően előbb vidéken — Szatmáron, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Kolozsvárott —, majd Budapesten újságíróskodott: ez utóbbi helyen a Budapest, a Pesti Napló és a 8 órai Újság munkatársa. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült és bejárva Európát, végül is szülőföldjén telepedett le. Iglón, Munkácson, később pedig Kassán lett újságíró. A Kassai Újság szerkesztője és Jarnó József társaságában ő szerkesztette a Renaissance Könyvtárat, majd 1934 és 1938 között a kassai rádió magyar adását 344