Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989
Életrajzi jegyzetek
ÉLETRAJZI ÉS BIBLIOGRÁFIAI JEGYZETEK ANTAL SÁNDOR 1882. november 28-án született Nagyváradon. Jogot és filozófiát hallgatott Budapesten, de szobrászati tanulmányokat is folytatott. Újságírói pályafutását 1904-ben kezdte meg szülővárosában, majd öt évig Németországban és Skandináviában élt. Később hazaköltözött Nagyváradra, ahol Ady Endre baráti köréhez tartozott. Sajtó alá rendezte A Holnap című antológia Ady Endrét, Babits Mihályt, Balázs Bélát, Dutka Ákost, Emőd Tamást, Juhász Gyulát és Miklós Jutkát bemutató első kötetét 1908-ban, s ő írta annak előszavát is. Szerkesztette a Nagyváradi Naplót, a Váradi Hetet, a Tanácsköztársaság idején pedig a Vörös Újság belső munkatársa.. A Tanácsköztársaság bukása után emigránsként került Pozsonyba, ahol 1921 és 1940 között élt. Főszerkesztője volt a Nemzeti Kisebbségeknek, szerkesztette a Népújságot, munkatársa A Napnak. Sokat publikált budapesti lapokban is. Ismertek Strindberg- és Selma Lagerlöf-fordításai, Betűstílus című tankönyve több kiadást is megért. Koncentrációs táborban halt meg 1944-ben. Verseskötete: Garabonciás ének (1924).* További munkái: Mozaik (elbeszélések, Nagyvárad, 1904); Akik ma élnek (esszék, Nagyvárad, 1905); A csudálatos szemű katona (Nagyvárad, ?); A munkás fia (Felvilágosító beszélgetések az öntudatos szervezett munkásság gyermekei számára, Nagyvárad, 1907); Jorru története (elbeszélések, Gyoma, 1913); A trondhejmi herceg kíséretében (regény, Gyoma, 1913); A mester (színmű, Budapest, 1914); A magyar zsidóság jövendője (esszé, Nagyvárad, 1917); A mai rajztanítás tanmenete (tankönyv, Budapest, 1928); Betűstílus (tankönyv, Budapest, 1930). KUDLÁK LAJOS 1890. március 14-én született Losoncon. Iskoláit szülővárosában végezte, majd érettségi után gépipari iskolába járt Pozsonyban, ezt követően gépészmérnöki tanulmányokat folytatott Budapesten, később pedig iparművészetet tanult ugyancsak Pozsonyban. Pályája elején mezőgazdasági gépeket tervezett, * Azok a bibliográfiai jegyzeteinkben szereplő művek, melyeknél nem tüntettük fel a megjelenés helyét, Pozsonyban láttak napvilágot. — T. L. megj. 341