Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Üzenet Hiccingából1919-1938

Robogtak szótlan, hideg árnyak, Néma, fekete paripákon. Rám néztek, hívtak, meg-megálltak És elsuhantak, mint az álom. Mentem tovább; piros lobogót Bontott a hajnal nemsokára. S szólt: az Élet örök lázadás, Gyújt — és kialszik éjszakára. (1926) Gyory Dezső Kisebbségi lélek Nem tudjuk, hogy jár a világ „kint", milyen a divat, forma, módi, s hány centire kell leemelni kalapunkat hülye fejek előtt — lecsúsztunk, estünk, elmaradtunk, ügyetlen faluvégi lelkek, de: mint fáraók vert zsidói egykor, mélyebben érzünk s összébbtartozunk. Juhász Árpád Leszámolás Kezdeni, kezdeni kellene újra, de messze van a csillagom, de messze van a csillagod, az Isten messze fújta. Ég, ég, parányi lázadás, kék, kék az isten körme, ha felemelném a szivem, 32