Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

Végül, de nem utolsósorban egy nagyon kényes, és ezért semmiféle besorolást nem tűrő szó maradt, mégpedig az enyém, mert ehhez senkinek semmi köze. AZ ÍRÁS- ÉS EGYÉB JELEK A pont — ezt többféle szempontból osztályozhatjuk. Általában a megoldódott problémák végére szoktak pontot tenni. Valamikor még kitették a mondatok végére is, manapság azonban javarészt csak azoknak a szavaknak a helyére, melyeket a TV és a rádió füttyel jelez. A kettőspont — ellentétben a hiedelemmel, nem az egymás mellé tett pontokat nevezik kettőspontnak, hanem az egymás fölé tett pontokat. Különösebb funkciója nincs, helyettesíthető hármas, sőt négyes ponttal is. A vessző — öt csoportba osztjuk: a) Pontos vessző. b) Hímvessző — nőstény vessző párja. c) Szőlővessző — a bor szülőatyja. d) Vesszőparipa — fn. 1. ritk. Vessző, bot, amellyel a gyermekek lovacskáznak. 2. rendsz. pejor. Vkinek sokszor makacsul emlegetett gondolata. e) Vesszőfutás — sportág, melyben vesszővel a kézben kell futni. A gondolatjel — vagy idegen szóval mimika, tehát az ember gondolatainak megfelelő arckifejezés, mellyel jelzéseket adhat a külvilágnak. Kérdőjel — ? Felkiáltó vagy felordító jel — a legkifejezőbb írásjel. Általában csodálkozást, káromkodást vált ki, szinte felordít a sorok közül, a legerőszakosabb írásjelünk. írásmódjában is hordozza funkcióját: egy nagy álló vessző, mely egy másikat szinte ponttá zsugorított (!). Idézőjel — a rendőrség birtokában levő jel, melytől mindenki fél. Kötőjel — ez a jel összeköti a jót a hasznossal, a szabadságvesztést a teljes ellátással, és Palesztinát Izraellel. A halvány sejtést kifejező írásjelet még nem találták ki. Zárójel — (VÉGE) (1986) 311