Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

1. Munkás melléknévre 2. Paraszt melléknévre 3. Munkanélküli melléknévre Más szempontból oszthatjuk: A. Érzékszerveinkkel érzékelhető, tehát élő melléknévre. B. Elgondolt, tehát halott melléknévre. A melléknév jellegzetessége, hogy a főnevek által fokozhatok. Pl. hülye, hülyébb, leghülyébb... Melléknév csakis főnévvel együtt fordul elő. Vélt feltalálási helyeik: sörözők, borozók, bárok, társadalom. A MELLÉKNÉVI IGENÉV Valamely igéből a melléknévre sugárzó óhaj, sóhaj, panasz, kérelem. A melléknévtől függően felosztjuk: 1. Folyamatosra — ide tartoznak a szorgalmas melléknevek. 2. Befejezettre — a lusta melléknevek csoportja. 3. Beállóra — Pató Pál úr-féle melléknevek csoportja. A SZÁMNÉV A számnév a főnevek által megnevezett pénz mennyiségét jelöli, vagy azt mondja meg, hogy az illető egy valóságos sorban hányadik helyet foglalja el. A számnévnek van egypár fő csoportja. A. Határozott számnév — amikor határozottan tudom, hogy mennyit kapok a főnevektől. B. Határozatlan számnév — amikor halvány segédfűtői fogalmam sincs arról, hogy mennyit kapok. A biztos pénzforrást oszthatjuk: 1. Tószámnévre — amikor csak az alapot kapom, mindenféle jutalék nélkül. 2. Sorszámnévre — Sorszámnévnek nevezzük a sorban előttünk állókat, akik a tőszámnévre várnak. 308