Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Üzenet Hiccingából1919-1938

kedvében jártunk s reméljük, mielőtt asszonya melléhez nyúlna, leszalutál hozzánk: nagyon szép volt gyerekek, elvtársak, polgárok! kár, hogy a disznó Föld eszét elitta s most patkányokat kommandiroz a reszkető horizont hátán... bár ér annyit idelenn a férgek melege, mint az ön jódszagú ágya, vigasztalódjék: fő a kommandó — lesz még a vérnek kacagó napja! addig csak nézzen hittel az égre és fújja nyugodtan snájdig pipáján, fújja a felperzselt század vig füstjét. (1923) Forbáth Imre Halotti ima Liebknechtnek és Luxemburgnak, haláluk emléknapján A por halottairól szóljak, a kő, a kén, a víz, a föld halottairól, olyik a kutakba hullott, volt kit zuhanó tégla vert agyon az ólom, a réz, a vas, az arany, a fa halottairól, az utak halottairól, kit ló, kit villamos, kit sortűz vert agyon, a vándorlás halottairól a tőr, a kard, a revolvergolyó, az ágyú, bomba, lángvető halottairól, a gránáttölcsér, a tank, a gáz, a torpedó halottairól, a békés beavatkozások, a hódításnélküli béke, a 14 pontok és összes békeszerződések halottairól a keresztényi szeretet halottairól, a bicska, a dorong, harapófogó, herélőkés halottairól, a dinamit, ekrazit és foszgéngázok halottairól 20