Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

Megint az új virágok megint az új szerelmek A hársak évadában apát keres egy gyermek S jön majd egy újabb évad jön majd egy újabb bánat Ropogó gyönge vállunk tartja az éjszakákat (1961) Bábi Tibor Ferrhat Musztaja és Ovidius A néma kézzel-lábbal magyaráz. Szent igaz, anyanyelvünk drága kincs, de Konstancában él egy vén halász: Ferrhat Musztafa - s anyanyelve sincs. A lármás, tarka kikötőben nőtt, hálót foltoz, pipája jól szelel; feledte rég, mily anya szülte őt, él, bár hat- vagy hétféle szót kever. E parton, hol Ovidius dalolt, zengő anyanyelvén egy császárt udvarolt, ilyen egy furcsa, zagyva szerzet él. A költő szobra kő, halott márvány. Sosem volt boldogabb Musztafánál, kit Tomi szült, és versben nem beszél. (1961) Veres János Feltámadás Isten vagy sors — én nem tudom már — azt akarja, hogy mégis győzzek, s visszavarázsol mester-kézzel megvert futóból dacos hősnek. 148