Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

Megmosdott a Rák-patak vizében, aztán továbbment, vissza se nézett.) Jakab polgár imája: A hant felett majd őszirózsa nyit. Pihenj csak szépen álmodozva itt, pihenj békében, és az ég veled. Címerkövedbe betűt vésetek: Ezerhárom százhetvenöt nyarán (hétfői napon, nyári délután) itt tették sírba érdeme szerint Jakab polgárnak anyját, Katalint. Hajdúk tánca: Pihenjen, aki holt, öleljen, aki él, szép asszony, nosza, bort; zimankós lett a tél. Rakjátok a tüzet, szájtátó szép szüzek: baj lesz, ha felkelünk! Csupa bűn a szavunk, a csókunk harapás, nekünk, ha meghalunk, gyönyörű aratás. Husszein bég dala: Gyöngyöt szereztem számtalan csatán. Hóhérom köntöse selyme veres; bársonyos tokban gyors jatagán: magyari szép hölgy, térdre ne ess! Síráz rózsája a te szép szavad, vakító gyémánt a te szemed, magyari szcp hölgy, azt a gyaur legényt jobb lesz, ha feleded. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom