A szabadság szomorúsága – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1980-1988

Vajkai Miklós - Veszteglők

Már huszonhét perce utazott, és csupán négypercnyi út hiányzott a végállomásig, amikor váratlanul megállt a busz. Korcz Eliza, aki a vezetőfülke közelében ült, úgy érezte, mintha a világ minden szempárja reá szegeződött volna. Az egyenruhás sofőrön kívül csak ő tartózkodott a járaton. A visszapillantó tükörben figyelte az ötvenen túli, jól megtermett, sőt túlhízott, könnyzacskós szemű, Wiliam Braxatoris nevezetű férfit, aki iménti kezdeményezésével akaratlanul is teret kért Eliza életének e pillanatában. (Tökéletes mintapéldája volt ez annak, hogy mi, emberek — észrevehetőn vagy észrevétlenül, akarattal vagy akaratunk ellenére — miként determináljuk egymást. Elme és elme is így követi el szüntelen merényleteit egymás ellen. Gombostűfejnyi szikrától az atombombáig s azon túl: hiszen a fokozatok nem végérvényesek.) Az asszony az emberi agyak csatározásaira gondolt. Kisebb-nagyobb picsipacsik. Játszadozások Múlttal Jelennel Jövővel Léttel Elmúlással. Tarka vagy seszínű kereszteshadjáratok, nemcsak életeket porba sújtó fegyverekkel. Hódítások és hódolások tanúi vagyunk. Tudatosította pillanatnyi léthelyzetét. Azt, hogy a reggeli gyorsjáraton vesztegelt, és éppen egy bemutató résztvevője volt, amely inkább Braxatoris úr személyét érintette. Bekapcsolódott a szótlan színjátékba. Abba, hogy Braxatoris úr püffedt, zsírpárnás kezével végigsimította korát meghazudtoló hollófe­kete haját, majd unottan ásítva cigarettát vett elő a zsebéből, s rágyúj­tott. Az autóbusz üléséről jól láthatta a felszabadultan vágtázó rónát. Úgy tűnt, mintha a délről fölszabaduló gúnyárdi Sík az autóbusz gyomrából áradt volna a szélrózsa minden irányába. Korcz Eliza egyik énje váratlan örömmel fogadta az újszerű alap­helyzetet. Rég beidegzett, múltba vesző napok, hónapok, esztendők záróakkordjának hitte e perceket. Úgy vélte: néha elegendő a legelemibb szikra az eszméléshez. Ösztönzőnek bizonyulhat a reggeli gyorsjárat váratlan kisiklása, és ő sorsának demilitarizált övezetében találhatja magát. (Nem, most nem kellett sietnie. Az évi szabadságát töltötte. Most ráérősen mulathatott Braxatoris úr megnyilvánulásain. Azon, hogy 373

Next

/
Oldalképek
Tartalom