Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - II. Ady-kalendárium - 4. Március költője

Friss, víg anyák: Heródes-mentes, háborúmentes, atom­bombamentes karácsonyokat! De ti férfiak: vigyázzatok a Heródesekre! A karácsony: férfi-ünnep. Célja, tárgya: a béke. A legnehezebb! 4 MÁRCIUS KÖLTŐJE Március 15-e a legszebb magyar ünnep. De épp ünnep volta lett legnagyobb átka, a valósítás akadálya. Petőfi boldogan szavalta: amit az apák és nagyapák egy évszázad alatt nem tudtak összehozni, azt, íme, ők össze­ütötték 24 óra alatt. Petőfi önelégülten 24 órára sűrítette az évszázados munkát, és a végén kisült, hogy e győztes 24 óra realizálására újabb száz évre van szükség! Három hónap múlva maga Petőfi is látta, hogy elvetette a suly­kot, és az „Egyenlőségi Klub" programját már e szavak­kal kezdi: ,,A március 15-én kimondott nagy szavak el­hangzottanak. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi valósággá nem lettek" . . . Nem csoda, ha a szkeptikusabb Széchenyi március előtti látleletező szavai, a 24 órás mámort követő százéves szabotálásban nyertek igazolást: „Hazánk előmenetelének gátjai mi tehetősebb birtokosok vagyunk . . . Szabadelvűségről fecsegnek, s saját job­bágyaikat nyúzzák . . . Karunk sohse legyen fegyverezve alacsonyabb helyen álló hontársaink elnyomása végett. . . A legeslegelső: minden lakosnak az emberiség közös jus­saiba juttatása, azaz mindenkinek politikai léte." Március ötvennegyedik ünnepnapján a Nagyváradi Napló ban ezt lehetett olvasni: „A márciusi nagy nap min­den eredményét egy rövid évszázad lecáfolta. Ahogy dol­goztunk, fáradtunk az új Magyarország kiépítésén, vala­mit nem vettünk észre. Nem vettük észre, hogy a nagy­lelkűségből életben hagyott heretestűek nemcsak hogy nem dolgoznak, de ellenünk szervezkednek, és vissza akarnak mindent csinálni, amit mi csinálunk." A vezércikk írója egy fiatal újságíró volt: Ady Endre, aki itt ezzel az írás­sal jegyeződött el a magyar márciussal, a magyar forra­69

Next

/
Oldalképek
Tartalom