Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - II. Ady-kalendárium - 3. A karácsony: férfi-ünnep

Idők érkezte új embert követel. A kortárs Prohászka pünkösdi tanításában lényegileg ugyanazt mondja: ,,Űj világot csak új lélek alakíthat... új érzésektől másképp nézzük az emberi társadalom struktúráját, a történelmi osztályokat s az azoknak kimért jogokat, más világításban szemléljük a munkást, a jogtalant, s ennek következtében másféle érdeklődéssel viseltetünk a fejlődés, haladás s vi­lágváltozás iránt." Ady az érdeklődésen túl — segíteni, változtatni akar az elnyomottak javára. Tudva tudja, hogy az ő pünkösdi lángnyelve mit adott, és mit hozott: „Át­váltódik, kit lázunk megkerül!" Változni, változtatni: ez, ennyi a pünkösdök örök értelme. Ady mindenki másnál jobban tudja, és mondja helyét és szerepét az új lélek­teremtésben: így lettünk mi az új-látó szemek, Új rezdülés és ünnep az idegben, Hit, vágy, cél, csók mind-mind azóta más, Mióta m i lüktetünk a szívekben. És ez a lüktetés Adynál már bizonyossággá érlelődik: „Rohanunk a forradalomba!" A választ is tudja, az áment is mondja, azokét, akikért ez az egész pünkösdi lélekárasz­tás történt. Vele és általa most már történelmi leckéjét fújja a szegénynemzet: De mink fogjuk váratlanul keresztbe Döntni nagyurak számítását. Csináljanak háborút, A mi örök háborúnk sokkal készebb. Nekünk Öntik a csodát Emberei a büszke ember-észnek. És mi kacagunk utoljára. 3 A KARÁCSONY: FÉRFI-ÜNNEP A legendává színezett „boldog békében" voltak írók, köl­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom