Fábry Zoltán: Stószi délelőttök
A VÁDLOTT MEGSZÓLAL
ma a barbarizmus cinkosaiként, rágalmazottan és tehetetlenül, védelem, meglátás és megértés nélkül dideregnek. Antifasiszta becsületünkről van szó: életünkről, a magyar emberség hiteléről, melyet mi, mindenki másnál elkötelezettebben őriztünk. ,,A magyar perben talán mi leszünk egyszer a koronatanúk: a felmentvény" — indokoltam az antifasiszta jelszó jövő értelmét. Most vádlottak lettünk. A vádlott tehát szót kér. A fasizmus perében csak az antifasizmus lehet perdöntő mérték. Minden más kritérium mellébeszélés, figyelemelterelés, rabulisztika, mely csak igazságtalan ítéletet eredményezhet. Amikor a vádlott most szót kér, a legszigorúbb és e perben egyedül illetékes mérték alkalmazását kéri. Semmi többet. Antifasizmust. Igazságot! 2 A szlovenszkói magyar szellem mint történelmi hatóerő a két világháború közti húszéves intervallumnak az eredménye. A gyümölcs neve: antifasizmus. Ide torkollt, ide ért minden. A kezdeti csírák mást nem eredményezhettek: a vox humana első expresszionista sikolyaitól és emberfortissimóitól, tárulkozó testvérlírájától egyenes út vezetett az antibarbarizmus tudatos vállalásához. A háborúban megcsúfolt ember szégyene, fájdalma, lázadása élt bennünk. Vedd ehhez a mi külön magyar eszmélésünket: a magyar bűntudat tudatosodását, és megkapod szellemképünk egész értelmét. Ha volt nemzedék, mely apái történeti bűnét felismerte, levezekelte, és a bűntudat gyógyító antitoxinja útján erénnyé akkumulálta: akkor a szlovenszkói magyarság iskolapéldát szolgáltatott erre. Mi tabula rasát csináltunk portánkon: el mindentől, ami Trianonhoz vezetett; el a magyar feudalizmustól és úri imperializmustól, el a német —magyar fegyverbarátság elveszejtő illúziójától, el minden embertelen gátlástól, hogy a sovinizmus útvesztőjéből a testvérember útjára léphessünk. Az úri Magyarország szuggesztiójából kikerülve elsőnek láttuk meg házunk portáján a nemzet atomját: a nép fiát, a munkást, a parasztot, a dolgozó embert. Ő lett minden mozdulásunk értelme: művelni, segíteni, emberré tudatosítani. Ü j a r c ú 375