Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Vigyázzatok a nappalokra! (A Mécs-probléma és tanulságai)

ket, ami Mécs jelenvalóságának kétségtelen bizonyítéka. Az egyik arra kér, hogy ne nagyon bántsam Mécset, a másik így ír: ,,Mi, ötven évnél öregebb magyarok szívvellélekkel helyeslünk Szalatnainak, és hálásak vagyunk neki. Nekünk Mécs szívügyünk, és meg vagyunk győződve afelől, hogy az ő rehabilitálásának — előbb vagy utóbb — meg kell történnie. Persze azt szeretnők, ha erre még az ő és a mi életünkben sor kerü'ne!" Magyarországi levélből idézek: ,,A Mécs-lírával sorsom és egyéniségem teljesen összeforrt . . . érdeklődtem a szociális problémák iránt, s Mécs költészetét mindvégig ebből a szempontból vizsgáltam, végül is ezáltal forrtam össze vele. A magam részéről ebben látom Mécs költészetének központi témáját és jelentőségét ... A szociális problémák iránti érdeklődésem elvezetett a marxizmushoz ... Az a költő, aki bennem, a még csak 31 éves, tehát az új nemzedékhez tartozó fiatalemberben a világnézeti konfliktust e két tanítás (kereszténység és marxizmus) lényeges igazságainak összekapcsolásává tudta változtatni, nem tagadható ki a magyar irodalomból, nem lehet olcsó, idejétmúlt, igénytelen nyárspolgári giccs." Van, aki — nem értve meg, hogy az Irodalmi Szemle a hagyományélesztésben nem tarthat be sem időrendbeli, sem értékelő sorrendet — ezt írja: ,,Mécs Lászlóval később is foglalkozhattak volna, mondjuk Vozári Dezső, Darkó István, Tamás Mihály, Sándor Imre, Sebesi Ernő után. Miért kellett Méccsel annyira sietni! Kinek, minek volt ez annyira fontos?" Szalatnai — ha nem is a levélíró értelmében — valójában a sorrenddel hibázott: előbb GyŐry Dezső portréját vázolta fel és csak utána — Mécs Lászlóét. Az időrend itt a fordítottját kívánta volna, annál is inkább, mert Mécs-tanulmányában pontosan megindokolja, hogy Győry Dezső, realitásigényénél fogva, miért került ,,az idősebb és korábban jelentkező Mécs fölébe", Amit Szalatnainál kifogásolni lehet, az a kezdő hangütés túlfokozása. Arról ír, hogy ,,ok nélkül hallgattunk róla, évek óta senki se merte serpenyőbe dobni a nevét, s elővenni a súlyokat". Csak fel kell lapozni a Harmadvirágzás kötetét, ahol több helyen emlékeztetek rá. Ha pedig a Kúria, kvaterka, kultúra névmutatóját nézzük, akkor a legtöbbet emlegetett Győry Dezső után, sorrendben Mécs László neve következik. Tizenkét évvel ezelőtt megbízást kaptam az első 232