Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Állatregény és fasizmus

tikum akar lenni, de ez a politikum csupán a Vezér beszédeire korlátozódik, és e megnyilatkozások nem állatkreaturálisak, hanem az író szalagtekercsei Hitlerről és a fasizmusról, melyeket Tip kölcsönbe kapott. A lázadásból a fő lényeg — a dinamizmus — hiányzik. Nincs sodrása, menete, kontúrja, atmoszférája. A lázadás menetét — és így a regény célját — öncélú, egyéni kutyaintrikák, kutyaszerelmek, szukázások térítik el céljától. Az író szinte beleragad a részletezésbe, és észre sem veszi, hogy a kutyaszexualitások embervonásokat vesznek fel, ahogy általában az ebek egyértelmű emberi tulajdonságok hordozóivá válnak. Szabó Béla nemcsak műfajt, hanem időt is tévesztett: időpontot. Egy prefasiszta korszak — jobban mondva: egy hatalomátvétel előtti fasiszta éra, amikor veszélyes, katasztrofális volta még nem nyilvánvaló mindenki előtt — egy ilyen időszak szinte kívánja, vonzza a meseigazságot, az állatmaskarádék, és telitalálat lehet. Elég, ha Karel Čapekre emlékeztetünk és Kaczér Illés 1928-ban megjelent töretlen, egyvonalú meséjére: Kőtojásból kőmadár. Postfasizmusban vagy neofasizmusban a kollektív élmény rettenete, a dokumentációk ezrei már nem bírják, nem tűrik a kosztümöt, a hasonlatot, a más síkú és anyagú közegbe való vetítést. Az emberiség eddigi legbűnösebb szörnyvalósága csak emberi síkon, ember-realizálással törheti meg a kimondhatatlanság béklyózó átkát. Az Ebek lázadása a hitlerizmus görbe tükre, veszélyre figyelmeztető tanulsága akart lenni. Szabó Béla a kimondhatatlanság érzékeltetésére felhasználta az állatvilágot, de nem fejlesztette ki organikusan anyagából adódón: a kezdet kezdetétől segédvonalra szorult; a segédvonal azonban önállósította magát: főszál lett, melyen a regény lóg, és amelyről végül is le kellett szakadnia. Állateposzban épp az a kínálkozón nagyszerű, hogy az állat —emberi párhuzam kimondás, magyarázkodás nélkül érvényesül; a történetnek önmagától, hozzáadás, segédvonal, utalás nélkül világosodik ki az értelme, és meseegyszerűségében — a tanulsága. Szabó Béla csak úgy tudja a kimondhatatlanságot érzékeltetni, hogy megmondja, kimondja a szót: fasizmus, hitlerizmus. Hasonlatát csak úgy tudja futtatni, kihasználni, ha kimondja és értelmezi a profán emberi valóságot. És ab15* 227