A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Dobossy László: A nevelés válsága

az összetevődése") és az ifjúság lelki életében kiváltott hatása a valóságmegismerés, mint eredő és mint egyetlen kiút követelésére kényszeritette őket. A nevelőknek tehát itt az a feladatuk, hogy megteremtsék annak konkrét lehetőségét, hogy a fiatalok a valóság útját járva organikusan, természetesen belenőhessenek az életbe s ott tudatosan legyenek képesek állástfoglalná. Nem szabad megengednünk, hogy ez az ifjúság, miután csalódott családjában-, kiábrándult nevelőiből, ne találja meg azt az egyetlen lehetőséget, amely egyedül jelenthet; megoldást számára, azt a megoldást, amelyen át egyedül vezetheti le természetesen a feltorlódott energiamennyiséget, azt) a lehetőséget, amelyet igaznak és egyedüli ki nem ábránditónak ismert föl, s amelyet ezért idegesen és kétségbeesetten, de érthetően és kiáltóan követel: a valóságot, a tényismeretet, az életet. Az iskola elzárta őt az élettől, a család hamisnak láttatta véle, mi lesz, ha ő maga nem ismeri meg olyannak, amilyen? Arra kérjük azért a szocialista pedagógusokat, hogy amenynyire nevelői praxisuk teret enged nekik erre, segítsék a fiatalságnak ezt a valóság megismerő és helyzettudatositó törekvését. Ez a modern pedagógiai elgondolások közös alapszempontjának, az öntevékenység elvének a mai keretek közt egyedül lehetséges szocialista átértékelése. 3) I. „Számolnunk kell az adott tényekkel, ifjuságunk hivatalos nevelésére nincs semmiféle befolyásunk és az a szellem, amely a hivatalos iskoláztatásban megnyilvánul, minden egyébre alkalmas, csak arra nem, hogy a nemzeti élet folytonosságára nevelje ifjúságunkat. — Sok komoly hozzászólás hangzott már el ebben a kérdésben. Az aggódó szülők maguk siettek a kérdés minden oldalát megvilágítani és megfelelő remédiumokat ajánlani. Egyetlen mentőfegyvernek az otthoni nevelés mutatkozik, amely kiegyensúlyozza és pótolja az iskolai nevelés hátrányait. Ám itt van egy nagy probléma, az otthoni nevelésnek nincsenek meg a kellő szellemi eszközei. És itt kell sürgősen segíteni. Elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy nemcsak a magyar szépirodalomra gondoljunk, hanem olyan könyvek kiadását vegyük programba, amelyek a nemzeti tradíciót ápolják, erősitik, fejlesztik. Itt ezen a földön kell megírni a magyar családok bibliáját, a magyar történelem értelmét, a magyar történelem igazságát. És ezt a könyvet el kell juttatni minden magyar családhoz." — Prágai Magyar Hírlap 1931 május 9. II. . . kötelességünk az itteni magyarságot demokrata és republikánus szellemben nevelni és rámutatni örökös ellenségeire, akikkel a magyar történelem és irodalom büszkeségei is mindig harcba szálltak. Csak természetes, hogy a történelemtanítás is olyan értelmű és nem kívánhatja tőlünk senki, hogy a magyar ifjúság lelkébe Habsburg-imádást és Trianon-rombolást oltsunk." — Dérer miniszter A Reggel 1931 IX. n-iki számában.