A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Dobossy László: A nevelés válsága

gunk szerkeszteni és illusztrálni, a diákok elmondják majd iskolai és különbeni élményeiket, fényképeket mellékelnek, viszonzásul azért megkapják majd francia társaik epistoláját, azt az osztlályaK búmba gyűjtik és igy a francianyelvtanitásba majd belesüvit a nagyvilág, mint ahogy azt a rádió teszi, a leg-isten-háta-mögöttebbi falusi szobába. Hátha még ezt az idegen nyelvű levelezést más tantárgyak, például a földrajz szolgálatába lehetne állítani. Ha a diákok kikérdeznék idegen nemzetiségbeli kollégájukat az ottani viszonyokról, a gazdasági és kulturális életről, akkor egyszerre belátnák, hogy hisz az idegen nyelveket lehet valamire használni és nem csak arra jók, hogy egy csomó szót, igeragozást és deklinációt magoljunk be. Lelkünkben szemlerovatot kell nyitnunk minden pedagógiai ujitás számra, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok érdeklődését lekössük és igy számukra az ismeretszerzést kívánatossá tegyük. És érdeklődnünk kell mindig az ifjúság iránt, szeretettel kell fogadnunk minden közeledését és értékelnünk kell, meg kell becsülnünk bizalmukat. Ez szerintem a modern szocialista nevelő programja a mai iskolai keretek között mindaddig, amig a történelmileg esedékes gyökeres gazdasági és társadalmi változások a modern tudományos belátásoknak megfelelő teljes szocialista nevelési rendszert: a tö kéletes embernevelést lehetővé nem teszik. A nevelés válsága Irta : Dobossy László I. A nevelés válságának a kapitalizmus válsága az oka. A nevelés mindenidőkbeli társadalmi, konkrétebben osztályjellegének az elvitatása meddő kísérlet lenne. Az eddigi neveléstörekvések története szoros ok-okozati összefüggésben áll az osztálytársadalmak fejlődéstörténetével. A nevelés társadalomtörténeti szerepe a gazdasági és politikai erők egymásrahatása folytán kialakult társadalmi rend konszolidálása volt. (Itt egy félreértésnek kell elejét vennünk: a nevelés és a pedagógia nem azonos fogalmak; a pedagógia a nevelés elméleti irányítását célzó teóriák összessége, amelyeknek egy adott társadalmi helyzetben való érvényesítése — éppen teoretikus jellegüknél fogva — sokszor lehetetlen. Ezért került nem egyszer ellentétbe a pedagógia a neveléssel s ezért volt a pedagógusok közt annyi utópista s van köztük ma annyi forradalmár.) Utópista pedagógusok vallják azt a nézetet, amely a neve-lés osztályfelettiségéből indul ki, amely ezt a társadalmi jelenséget 77