A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - A csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet tervezete

bizottság elsősorban felveti a kidolgozásra váró konkrét kérdéseket ugy a gyarmati és osztálykizsákmányolás, mint a társadalomdinamikai változások s a népmozgalmak szociográfiai anyagából. A kidolgozandó kérdések listája alapján a munkabizottság tanulmánysorozatot ad ki a csehszlovákiai magyarságról. F e r e n c z Lászlónak a földkérdésről tartott előadásával" kapcsolatban a Sarló kongresszusa további vizsgálat, mégpedig helyszini, a parasztság egyes rétegeiben végzendő megfigyelés,., gondos közgazdasági és taktikai mérlegelés és széleskörű tudományos és közéleti megvitatás tárgyává óhajtja tenni a földkérdést. A Sarló kongresszusán általában az volt az uralkodó felfogás, hogy Csehszlovákia magyar területein elöregedett már a földosztás jelszava. A Sarló kongresszusa elhatározta, hogy ebben a kérdésben kikéri Varga Jenő berlini magyar agrárpolitikus és közgazdász véleményét s rendelkezésére bocsájtja a Sarló* megfigyeléseit . A csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet tervezete A Sarló vezetősége inditványt terjeszt elő egy csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet alapitására s ennek az intézetnek a munkatervezetét a következőkben foglalja össze: Az intézet munkája három részre oszlik: I. A szociográfiai anyaggyűjtés előkészítése. II. Az anyaggyűjtés. III. Az anyag feldolgozása. I. Az előkészítő munka az intézet munkatársait kiképzi a. szociográfiai anyaggyűjtésre. E célból az intézet vezetősége részletes kérdőiveket dolgoz ki, amelyek e célra szervezett kurzusokban megvitatás alá kerülnek. A kérdőivek lehetőleg kimerítően összefoglalják a megvizsgálandó társadalmi jelenségeket. A kurzusok beavatják az anyaggyüjtő munkában résztvevő munkatársakat az egyes kérdések jelentőségébe, megmagyarázzák azok össze-