A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - Jócsik Lajos: A gazdasági és társadalmi változások

szaktekintélye, egyik tanulmányát körülbelül igy: Hogy gazdasági szerepünknek megfeleljünk, kell, hogy továbbra is Nyugatnak Keletre vezető hidja legyünk s igy biztosítsunk magunknak a Duna medencéjében ujabb ezredévet. Ebből világosan tapinthatjuk ki a magyar burzsoázia gazdasági és társadalmi változásainak végeredményét. II. (B) Hogy ezek után a középosztály gazdasági és társadalmi változásainak a rövid fölvázolására térhessünk át, annak a megállapításnak az ismeretét kell föltételeznem, hogy a magyar középosztályt kialakulásának a derekán érte az impériumváltozás, tehát akkor, amikor az egyes, a középosztályt alkotó osztálytöredékek egymással még egy homogén egységbe össze nem keveredtek. Uj erők keverődnek igy a középosztály fejlődésvonalába s ennél a rétegnél a belső egység hiánya folytán különféle irányokba fut szét a gazdasági és társadalmi változások vonala, aszerint, hogy hogyan reagálnak erre a középosztály egyes rétegződései. Tudnunk kell még azt is, hogy a régi Magyarország nemzetiségi összetételéből kifolyóan a középosztály egy része tipikusan imperialista társadalmi képlet volt, mert politikai, érzelmi és kulturális alapjait rakta le a magyar imperializmus terjeszkedésének. De a magyar imperializmus vesztett csatájában. annak csatlósa, a középosztály hivatalnokrésze is vesztett fél maradt az ántánt-imperializmus érdekeit védő nemzetiségi középosztályokkal szemben. Lassan fölfejlődik a cseh és szlovák középosztály a cseh imperializmus kombattáns elemeképen. Itt van megadva a lehetősége annak, hogy ennek az imperialista burzsoáharcnak minden oldalon soviniszta nemzeti szint kölcsönözzenek. Közvetlen az államalakulást követő időkben az uj állam legfontosabb népmozgalmi jelensége s amely nagy társadalmi és gazdasági változásokat jelent be, a cseh légiók és az Ausztria által Bukovinába és Boszniába exportált cseh közigazgatási hivatalnoktömegek hazavándorlása és a magyar közigazgatási hivatalnoktömbök expatriálása. Ugyanaz a kép, mint amikor a német gyarmatok francia kézre kerülnek. Az expatriálást sietteti a magyar vasúti és postahivatalnokok sztrájkjára következő állami reakció. Ujabb vagonok jelzik a kivándorlók növekedését, mert régi állásaikat most a megbízhatatlanság vádja miatt a sztrájkoló hivatalnokok és munkások vissza nem nyerhetik. Igy aztán megteremtődnek objektiv II