A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Első nap: A csehszlovákiai magyarság helyzete - Zsolt László: A gyarmati és osztálykizsákmányolás Szlovesnzkón
Az első szak-különitmény Sylvio S i 1 k a párizsi filmszakértő és Ros i e Ney párizsi avantgardista fényképzőmüvésznő szociofotó-csoportja volt. Ez a csoport a következő utat tette meg, nagyobbára vonaton, három hét alatt: Pozsony — Komárom, Ogyalla, Martos vidéke — Érsekújvár — Zólyom, Gyetva vidéke — Selmecbánya — Körmöcbánya — Handlova — Zsolna, Tyerhova vidéke, Alacsony Fátra — Árva völgye, Árvaváralja — Turócszentmárton, Bisztricska vidéke — Liptószentmiklós, Liptószentiván.— Korompa — Kassa — Ungvár, ukrán vidékek — Munkács — Nagyszöllős — Aknaszlatina — Jaszinya. A francia vendégeket P e é r y Rezső, D o b o s s y Imre, D o b o s s y László és Balogh Edgár felváltva kalauzolta. A második szak-különitmény H o rnyánszky István építészeti fényképész-csoportja volt. Bejárta Csallóközt és Martos vidékét. A Sarló nyári szociográfiai munkájában 35 diák, művész és ifjumunkás vett részt. A gyűjtött anyagot a Sarló kongresszusa vette át s gondoskodott a feldolgoízásról. X. szociográfiai előadás : Irta : Zsolt László Szlovenszkó gazdasági története az államfordulat óta egy sajátságos gyarmati helyzet képét nyújtja, amely sok tekintetben éppen ellenkező jelenségeket mutat, mint a gyarmatok általában. Mig a nagy nyugati államok gyarmatai ugy jöttek létre, hogy az e:-en államokban uralkodó burzsoázia a maga technikai és gazdasági túlerejének segítségével magához láncolt primitiv vagy a gazdasági fejlődés alacsonyabb fokán álló népeket és országokat, addig itt a cseh burzsoáziának, amely gazdasági erő tekintetében a magyarországi tőke mögött maradt — hiszen Csehország nagyipara túlnyomó részben nem cseh, hanem osztrák kezekben volt — a kezébe került a régi Magyarország iparvidékének egy tekintélyes része.