A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
A kongresszus megnyitása - Jócsik Lajos beszéde
a maga erejéből nem teheti, tehát Nyugat finánckapitalizmusa adjon olcsó kölcsönöket, amelyeket a keleteurópai parasztság termelőeszközökbe invesztálna. Ebből termelése fölfokozása, ebből életstandardjának emelése, ebből vásárlóképességének erősödése és ami a fő: ebből sommás ipari rendelések (például gazdasági gépek rendelése) következnének a nyugati ipari Európa számára. Ha a kelet- és nyugateurópai államok gazdasági konferenciáinak hosszú lajstromát nézzük, amelyeken egyrészről a keleti országok agrárkrízisét, másrészről a nyugati államok ipari krízisét akarták egymásban föloldani, azt látjuk, hogy Francis Delaisi elgondolása szerepel első helyen a kétféle válságot likvidáló módozatok között. Ennek az elgondolásnak a jegyében folyt le a sinajai, római és párizsi agrárkonferencia, ahol egy nemzetközi agrárbank megalakítását is elhatározták a tárgyaló államok, amelynek szerepe a fent jelzett olcsó kölcsönök nyújtása lenne a keleteurópa* agrárállamok számára a népek szövetségének felügyelete alatt. Egy előkészitőbizottságot is választottak, melynek feladatául tették a nyújtandó kölcsönök lehetőségeinek a megvizsgálását. A bizottság jelentése szerint 1 azért, hogy a kölcsönakció az ipari krízis megoldásának eleget tehessen, szükséges, hogy Keleteurópa agrárállamai a kapott kölcsönöket mindenbe, csak termelőeszközökbe nem invesztálhatják. Az agrártúltermelésből származó agrárkrízis agrártöbbtermeléssel még jobban mélyülne és ezért a gabonaárak jobban esnének, ezért a keleteurópai agráréletsrandard sülyedne és ezért a vásárlóképesség csökkenne Nyugateurópa ipari termelése számára. Ma ez az üzenete Nyugateurópa imperialista finánckapitáljának az agrárkrízis nyomása alatt összeroskadó keleteurópai paraszttömegek számára. Keleteurópát sorsára bízzák, Keleteurópa magára marad! Ebből három dolog következik: 1. Sürgős megoldásra váró keleteurópai kérdés polgári értelemben nincs, mert 2. Keleteurópa tönkre jutott népeinek mai gazdasági helyzete a legjobban felel meg Nyugat imperialista törekvéseinek! 3. A keleteurópai kérdés megoldása szigorúan csak a mai termelési rend szocialista kritikájából állhat elő, amely a gazdaságilag fejletlen területeknek a gazdaságilag fejlettebb területektől való eme függésében, alárendeltségében Nyugat imperialista törekvéseit ismeri fel s alkalmazza az imperializmusnak, szóval a kapitalista termelés utolsó fázisának likvidálására irányuló módszereket-
