A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Ötödik nap: A diákság és az ifjúmunkásság kérdései - Dobossy Imre: Szocialista diákpolitika

Előadását közöljük s nyilvánosságra hozzuk az előadást követő vitagyülés határozatait. A diákság és ifjumunkásság vörös barátságának vitagyülése Balogh Edgár elnökletével nyilott meg. A vitagyülésen kommunista. szociáldemokrata és indifferens ifjúmunkások és ifjumunkásnők, valamint munkások és munkásnők is megjelentek és. a Sarló kongresszusának szakértelmiségi és diáktagjaival órák hosszat tartó élénk és eredményes eszmecserét folytattak. A vita folyamán Balázs András joghallgató nyári berlini tanulmányutia alapján az ifjumunkás tömegsport és tömegkultúra lehetőségeit ismertette. Felszólalását közöljük s nyilvánosságra hozzuk a diákság és ifjumunkásság közös mozgalmainak érdekében hozott kongresszusi határozatokat is. Szocialista diákpolitika Irta : Dobossy Imre 1918-ban megszűnt a magyarság uralkodó szerepe s ezzel együtt az uj viszonyok között használhatatlanná vált az az ideológia is, amely ezen uralkodó szerep igazolására volt hivatva. Használhatatlanná vált, de nem sziint meg, hanem tovább él mindazokban, akik az átalakulás után a kisebbségi magyarság ellenzéki frontját szervezték s él ma is azokban, akik ezt a frontot vezetik. Ez a feudalis-imperialista eredetű társadalmi szemlélet azonban tényleges bázisát elveszítve: nem történelmi hatótényező többé. A kisebbségi harcot ugyanis csak a nagyobb demokrácia, a több szabadság, teljes egyenlőség nevében lehetett — legalább is kifelé eredményesen vívni: mind olyan elvek, amelyek ellen a magyar uralkodó osztály s a belőle kiszakadt szlovenszkói vezető réteg egész életén át közéleti harcot folytatott. Anélkül, hogy önmagát meg ne tagadja, nem tudta volna a helyzet átértékelését s eddigi ténykedésének likvidálását végrehajtani. S amire önmaga képtelen volt: az uj viszonyokba született ifjúságtól várta a kisebbségi magyar polgárság adott viszonyaiból kiépitett, modern fegyverekkel fölszerelt politikai frontjának kiépítését. S mivel a kisebbségi érvényesülés csak a haladás és a demokratikus elvek vonalán lehetséges: az ifjúság bizonyos fokú balratolódása a polgárság szempontjából az adott helyzetben nemcsak elkerülhetetlen, de kívánatos is volt. Igy történt, hogy az idősebb generáció az uj viszonyok közé került magyar ifjúság ideológiájának kialakulására alig gyakorolt hatást s meglepően nagy szabadságot engedélyezett a fiatalság szellemi kibontakozásának.