A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)
Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Ferencz László: A keleteurópai helyzetanalizis tanulságai
A kefefeurópai heiyzetanalizis tanulságai Irta: Ferettcz László A keleteurópai proletármozgaiomnak a legszigorúbban számolnia kell ama gazdasági és politikai körülményekkel, melyek önálló jelleget adnak a jelenben a harc, a jövőben a szocialista épités formáinak. A tudományos szocializmus kimagasló teoretikusai Nyugateurópa fejlett kapitalista viszonyait, vagy pedig a háború előtti Oroszország még a dunamenti államok viszonyainál is elmaradottabb helyzetét tették elsősorban vizsgálódásuk tárgyává s természetszerűleg nem jutottak ahhoz, hogy a német és olasz birodalomtól keletre, Oroszországtól délre fekvő terület sajátos történelmi és politikai problémáit a proletárforradalom szempontjából boncolgassák. Ez nem jelenti azt, hogy talán Marx, Engels vagy Lenin klasszikus tanításának érvényessége erre a területre, a mai Keleteurópára nem lenne nyilvánvaló, ellenkezőleg, az ő tudományos metódusuknak alkalmazásáról, van szó. Csak Lenin ama mondását idézem, melyet az opportunisták és a baloldali frakciósok ellen irt: „A f ő d o 1 o g abban áll m o s t, h o g y m i 11 d e n ország kommunistái éppúgy számbavegyék az opportunizmussal és a „baloldali" doktrinérséggel való harc alapvető, elvi feladatait, mint a z ok at a konkrét sajátságokat is, melyeket a harc fölvesz és szükségképen föl kell vennie minden egyes országban a közgazdaság, politika, kultura, a nemzeti összetétel, a gyarmatok, vallási tagoltság s egyéb helyi viszonyok különleges jellemvonásainak megfelelőe n." De nemcsak egyes országoknak, hanem nagyobb területeknek ís lehetnek olyan közös jellemvonásaik, melyek a szocialista harc formáira döntő befolyásuak. A keleteurópai heiyzetanalizis folyamán három olyan jelentős gazdasági és politikai körülmény merült fel, amely megokolja a keleteurópai problémáknak egybefogását s egységes kérdésként való fölvetését. Ez a három körülmény a következő: 173
