A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Berecz Kálmán: A kisebbségi kérdés megoldása

nemzetiségi területekben szervezkednek, amelyek kulturális ésadminisztrativ szempontból teljesen önállóak, mig gazdaságilag és politikailag részei valamelyik szomszédos köztársaságnak/"

7) A magasabb kultur- és gazdasági fokon álló nemzetek pedig autonóm köztársaságokban vagy önálló köztársaságokban tömörülhetnek, melyek egyenjogú tagjaivá válnak az Uniónak. Ezek politikailag, gazdaságilag és kulturális szemponból teljesen önállóak és függetlenek olyannyira, hogy „minden köztársaságnak szabad jogában áll az Unióból kilépni."

8) * Ezzel a Szovjetunió az önrendelkezési jog elvét teljesen megvalósította^ A Szovjetunió élén az évenkénti szovjet-kongresszus áll, ez választja a központi végrehajtó bizottságot, amely két kamarából áll. Az egyik a „szövetségi szovjet", a másik a „nen zetiségi szovjet", ez utóbbi az autonóm és szövetséges köztársaságok öt-öl és az autonóm területek egy-egy. tagjából áll. Ezzel a nemzetis égek teljes egyenlőségét és az összes kis nemzetiségek egyenlő jogainak érvényesítését akarják biztosítani. Nem kapnánk teljes képet a Szovjetunió kisebbségi kérdésének megoldásáról, ha nem szólnánk arról a gazdasági és kulturális fejlődésről, amelyen ma a nemzetiségek az Unióban átmennek. Az Unióban a nemzeti felszabadulást az egyes nemzetiségek szociális felszabadulása hoztaf meg s igy a nemzetiségi kérdés elsősorban, mint szociális kérdés jön számításba. A főtörekvés arra irányul, hogy az elmaradt nemzetiségek életés kultur szín vonalát minél jobban felemeljék. Ennek a politikának lényeges részét képezi ezen országok indusztrializálása és a szegényparasztság gazdasági és szociális helyzetének javítása. Ennek igazolására legyen szabad néhány adatot felhoznom. — Aszerbeidzsánban elektromos-, textil- és fémmüvek, Közép ázsiában textil-, selyem- és kémiai üzemek, papír-és mezőgazdasági gépgyárak, Kirgiziában ' textil-, selyem—, bőr-, cukor-, türészgyárak, Burját-Mongoliában üveggyárak, villanymüvek, azbeszt és grafitgyárak létesülnek. Az ötéves terv szerint az iparba befektetett tőke a nemzetiségi területeken 390—12500/0-al fog növekedni az orosz területek 189%-ával szemben.

9) 7) „Národnostní otázka v SSSR." 15. lap. Prága 1931. A szövetséges köztársaságok 1922-ik évi deklarációja: „Národnostní otázka v SSSR." 16. lap. !

1) Az Ut 2. sz. 1931. „A nemzetiségi kérdés megoldása a Szovjetunióban.' 5. lap. 171